Bevezetés: Az ülőmunkások körében végzett vizsgálatok bizonyítják, hogy szinte mindannyian szenvednek különböző mértékű, a mozgásszervrendszert érintő fájdalomtól, ami lelki egészségükre és teljesítőképességükre egyaránt kihat, továbbá nem elhanyagolható ennek stresszel való összefüggése sem. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük egy multinacionális cég ülőmunkát végző irodai alkalmazottainak egészségi állapotát, majd egy kisebb csoportot kezelve bebizonyítsuk a fizikai aktivitás hatékonyságát. Anyag és módszerek: A kutatást a Schneider Electric multinacionális cég szigetszentmiklósi telephelyén, Budapesten végeztük el. A vizsgálatban összesen 20 fő vett részt, ők részesültek mozgásterápiában, ami 12 héten keresztül minden munkanapon, 20 percig tartott. COPSOQ II kérdőívvel mértük fel a különböző munkahelyi tényezők pszichoszociális kockázatát, a Brief Pain Inventory kérdőív rövid verzióját használtuk a mozgásszervi fájdalmak vizsgálatára, valamint IPAQ kérdőív segítségével kutattuk a résztvevők fizikai aktivitását. A kérdőíveken kívül ZEBRIS UH alapú WinSpine rendszerrel a lumbális gerincszakasz mozgékonyságát vizsgáltuk. Eredmények: A válaszadók 80%-a számolt be tartós fájdalomról a mindennapjaiban, legtöbbnél (75%) a felső háti- nyaki gerincszakasz és válltájék, 35%-nál a derékfájás okozott panaszt. A COPSOQ II kérdőívben megkapott értékek közelítettek az országos eredményekhez, csak az "önbecsült egészségügyi állapot" skála eredménye mutatott elmaradást. A torna hatására mind a BPI, mind a Zebris által mért adatok javulást mutattak. A fájdalom súlyossági pontszáma átlagosan 0,5 pontos és kihatási pontszáma 1,75 pontos javulást mutatott. A lumbális szakasz minden irányban mozgékonyabbnak bizonyult a mozgásterápia után. A kis mértékű változás ellenére is elmondható, hogy a torna eredményesnek bizonyult, hosszútávon jelentősebb javulásra lehetne számítani. Megbeszélés: Résztvevőink a többi kutatáshoz képest jónak mondható értékeket mutattak a kezdeti felméréskor is, így jelentős mértékű javulásra nem számítottunk. Azonban mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a kutatásunkba bevont személyek átlagéletkora és kedvező munkakörülményei ellenére is magas arányban panaszkodtak fájdalomról (80%), és tapasztaltunk náluk mozgásbeszűkülést a lumbalis gerincszakaszon. Érdemes lenne a vizsgálatot más munkahelyeken is folytatni, ahol kevésbé kedvezőek a munkakörülmények: pl. kötöttebb munkaidő, kisebb tér, kevesebb pihenési lehetőség. Hasznos lenne továbbá megvizsgálni az aktív és inaktív ülő munkát végző személyek közötti különbségeket, hogy reálisabb képet kapjunk az ülő munkakörülmények és a munkahelyi stressz okozta negatív hatásokról.  Kulcsszavak: stressz, stresszor, fizioterápia, egészségfelmérés, életminőség