Szisztematikus irodalmi áttekintés kvalitatív szintézise a fizikai aktivitás méréséről az asszisztált reprodukcióval összefüggésben / Prémusz Viktória [et al.]
Bibliogr.: p. 53-56. - Abstr. hun., eng.
In: Sport- és Egészségtudományi Füzetek. - ISSN ISSN 2560-0680, eISSN 2560-1210. - 2019. 3. évf. 4. sz., p. 39-56. : ill.
Célkitűzések: A reprodukciós kezelést megelőző fizikai aktivitás hatásairól megoszlanak a vélemények. Sok esetben az infertilitással küzdő nők már a beavatkozás megkezdése előtt csökkentik fizikai aktivitásukat, amely szomatikus és pszichoszociális státuszukra is negatívan hathat. Fizikai aktivitásuk mennyiségi és minőségi felmérése azonban komoly kihívást jelent. E tanulmány célja az asszisztált reprodukcióval (ART) összefüggésben a fizikai aktivitás mérésére használt mérőmódszerek közül a legmegfelelőbb kiválasztása. Anyag és módszer: Szisztematikus irodalmi áttekintést végeztünk a Web of Science, Medline (PubMed), Cochrane Library és Science Direct adatbázisokban, 398 kapcsolódó tanulmányt azonosítottunk. A kizárási kritériumok alkalmazása után 53 találatot értékeltünk megfelelőnek a cím és 29 tanulmányt az absztrakt alapján. 17 teljes közlemény tanulmányozását követően 9 kutatás eredményeit vizsgáltuk meg kvalitatív szintézisünkben. Eredmények: Azon tanulmányokban, ahol a fizikai aktivitás mérésére egyszerű dichotóm kérdéseket, vagy kategorikus változókat alkalmaztak, kevésbé volt monitorozhatóak a hatásuk. Az áttekintés alapján 5 specifikus kérdőívet azonosítottunk, melybők három a fizikai aktivitás idejére és intenzitására vonatkozó adatok alapján, mértékének metabolikus ekvivalensként történő megadására is alkalmas volt, közülük kettő multidomain kérdőív, a különbőző élethelyzetekben vagy céllal végzett fizikai aktivitást specifikálta. Eltérő eredményeket kaptunk az ART elsődleges és másodlagos kimeneti esélyei kapcsán. Általánosságban azonban elmondható, hogy inkább a specifikus aktivitások mind az aktivitás mennyiségének összege alapján találtak pozitív összefüggést, az ülő életmóddal nem találtak kapcsolatot, míg a túlzott fizikai aktivitás negatív hatását írták le. Következtetések: Előzetes tanulmányainkra és az egyes kérdőívek használhatóságára és belőlük származó nemzetközi összehasonlíthatóságára, hozzáférhetőségére és magyar nyelvű validált verzió fellelhetőségére tekintettel megállapítható, hogy a felmérésre az IPAQ-sf és GPAQ kérdőívek accelerométerrel kombinálva tűnnek a legmegfelelőbbnek. A kombinált vizsgálat nagyban hozzájárulhat az ART kezelést megelőző fizikai aktivitási javaslat majdani kidolgozásához is. Kulcsszavak: fizikai aktivitás, infertilitás, asszisztált reprodukció, irodalomkutatás, mérőmódszerek.
