Bevezetés: A fizikai aktivitás témája kifejezetten aktuális, hiszen világszinten, de sajnos a magyar lakosság körében különösen egyre nagyobb mértéket ölt a hipoaktív életmód, azaz a kevés testmozgás. A vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük a magyar lakosság korábbi és az aktuális sportolási, valamint a sportfogyasztási szokásait. Anyag és módszerek: A vizsgálatban 388 magyar állampolgár töltötte ki a validált, "Sportfogyasztási szokások vizsgálata" című kérdőívet, amelyben rákérdeztünk a résztvevők személyes adataira, közlekedési szokásaira, a háztartásuk pénzügyi állapotára, szabadidő eltöltési szokásaira, sportolási szokásaira, sportmotivációjára valamint sportfogyasztási szokásaira. Eredmények: Szignifikáns különbséget találtunk a nemek között a sportolás motivációjában és szabadidő eltöltési preferenciákban, ugyanakkor a sportolás gyakoriságában nem. A résztvevőket a nemzetközi szakirodalomban olvasható életkor kategóriákra osztva szignifikáns különbséget találtunk a fiatalok és az idősebbek sportolási szokásaiban, és a sportolás motivációjában is. Az átlag alatti szabadon felhasználható kerettel rendelkező válaszadók motivációja szignifikánsan eltér a nagyobb anyagi kerettel rendelkezőkhöz képest. Jelentős különbséget mutattunk ki a sportolási és sportfogyasztási szokásokban és a sportolás motivációjában a különböző végzettségű, eltérő foglalkozású, valamint családi állapotú válaszadók között. Következtetések: Nagymértékű különbséget találtunk a sportolás motivációjában a nemek között, a nőket sokkal inkább egészség, míg a férfiak versenycentrikusak. A nagyobb bevétellel rendelkező személyek jelentősen többet költenek a sportra, eszközök és ruházat vásárlására, valamint sport célú utazásra is. Az eltérő iskolai végzettség, valamint családi állapot nem befolyásolta a motivációt.  Kulcsszavak: sportfogyasztás, sportmotiváció, sportolási szokások