Bevezetés: A fizikai aktivitás fontosságát, abban a tekintetben, hogy az egészségügyi és krónikus betegségek veszélyét csökkenti, már széles körben bizonyították. Tanulmányunk célja, a sportolással és testmozgással kapcsolatban lévő kiemelt mutatók vizsgálata az Európai Unióban és hazánkban. A keresztmetszeti kutatások adatközlési korlátain túl, mindenképpen fontosnak véltük, hogy tendenciák bemutatását is megpróbáljuk megjeleníteni, hiszen változások számszerűsítése, vagyis a visszacsatolások nélkülözhetetlenek a sportolás, fizikai aktivitás ösztönző stratégiák alkotóinak. Anyag és módszerek: A fizikai aktivitás, sportolás mennyiségi mérésére különböző módszerek állnak rendelkezésre, itt említhetőek az objektív (pl. gyorsulásmérők,szívritmus monitorok, terheléses vizsgálatok, stb) és szubjektív (pl. kérdőívek, naplók, megfigyelések) vizsgálatok. Dolgozatunk elemezésekor a nemzetközi Eurobarometer kiadvány adatait (2010, 2014, 2018) használjuk fel, mely adatbázis reprezentatív adatfelvétel útján keletkezett. Eredmények: Az Európai Unió vonatkozásában elmondható, hogy továbbra is az északi államok a legaktívabbak, legsportosabbak. Általánosságban elmondható, hogy az unió állampolgárainak csaknem fele soha nem sportol, vagy végez testmozgást és ez az arány fokozatosan növekedett az utóbbi években. Az európai állampolgárok válaszai alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek több mint felének nincs erőteljes fizikai aktivitása egy adott héten, illetve nagyságrendileg a fele nem végez mérsékelt fizikai aktivitást sem. Elszomorító továbbá azAccorda tényadat, hogy az európaiak 15%-a egy alkalommal sem sétál 10 percet egyhuzamban egy heti periódusban, míg 12%-uk naponta több mint 8,5 órán át ül. A hazai statisztikai adatok javulást mutatnak a 2009-es adatokhoz képest, hiszen a mindennap sportoló lakosság arány majdnem megduplázódott (9%-ra emelkedett), illetve a fizikailag inaktív (soha nem sportol, illetve a 1-3 alkalommal havonta vagy kevesebbszer) társadalom 10%-kal csökkent. Ezen adatok azonban csupán a 2009-es adatokhoz képest pozitívak, azonban a 2013-as adatokhoz képest visszaesést mutatnak. Következtetések: Számos kutatás bizonyította, hogy a fizikai inaktivitás a korai halálozás egyik fontos, és talán legkönnyebben módosítható kockázati tényezője. A vizsgálati eredményeink alapján látható, hogy a fizikai aktivitással kapcsolatban lévő mutatók az elmúlt időszakban változtak, és Magyarországot vizsgálva is jelentős eredményekről tudunk beszámolni. Szakértői véleményünk szerint az elmúlt időszakban hozott sportpolitikai döntések eredményei már rövidtávon is mutatkoznak, azonban az jelentős eredményeket későbbiekre prognosztizáljuk.  Kulcsszavak: fizikai aktivitás, Eurobarometer, összehasonlító elemzés