Okostelefon-szenzorokon alapuló technológia alkalmazása az otthoni gyógytorna eredményességének ellenőrzésére / Zsarnóczky-Dulházi Fanni [et al.]
Bibliogr.: p. 273. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2024.32974
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2024. 165. évf. 7. sz., p. 265-273. : ill.
Bevezetés: A világjárvány ráébresztette a társadalmat arra, hogy adódhatnak olyan különleges helyzetek, amikor a betegek nem tudnak személyesen találkozni egészségügyi szakembereikkel, az ellátás folyamatossága mégsem szakadhat meg. A gyógytornaellátás során eddig is általánosan alkalmazott eljárás volt a személyes alkalmak közötti otthoni gyakorlásra ösztönzés a terápia sikeressége érdekében. Ám a foglalkozásokon megtanult és begyakorolt feladatok ismétlésszáma és pontossága kérdéses az otthoni környezetben, ami csökkentheti az eredményességet, és növelheti a sérülésveszélyt. Célkitűzés: Kutatásunkban olyan megoldást teszteltünk, amely megfizethető és széles körben elérhető eszközöket, okostelefont és laptopot használ képernyőmegosztási technológia alkalmazásával. Módszer: A 3 hétig tartó vizsgálatunkban négy csoport (vizsgálati: fiatal, n = 50, életkor 25,6 +- 3,1 év; idősebb felnőttek, n = 50, életkor 74,8 +- 9,1 év; kontroll: fiatal, n = 20, életkor 26,25 +- 3,6 év; idősebb felnőttek, n = 20, életkor 70,15 +- 5,2 év) vett részt. A résztvevők feladata guggolási és térdemelési gyakorlatok végrehajtása volt egy előre meghatározott végtagszöghelyzetig. A vizsgálati csoport tagjai a végtagmozgások és szöghelyzetek nyomon követésére egy - goniométeres alkalmazással a combjukra rögzített - okostelefont és egy aktivált képernyőmegosztási funkcióval rendelkező laptopot használtak, amely valós idejű önellenőrzést tett lehetővé. Eredmények: A célszögtől való eltérés szignifikánsan csökkent (a guggolás esetében a fiataloknál 7,7°-ról 1,7°-ra, az idősebbeknél 16,4°-ról 7,3°-ra; térdemelés esetén a fiataloknál 10,8°-ról 3,2°-ra, az idősebbeknél 14,8°-ról 6,4°-ra), vagyis a gyakorlatok végrehajtása szignifikánsan pontosabb lett a vizsgálati csoportokban. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy amikor a résztvevők numerikus visszajelzést kaptak a laptop képernyőjén keresztül, akkor a gyakorlat végrehajtásának pontossága jelentősen megnőtt. Összehasonlításaink és statisztikai elemzéseink alapján összességében kijelenthetjük, hogy olyan, könnyen hozzáférhető eszközök és módszerek is felhasználhatók az otthoni mozgásszervi rehabilitáció eredményességének javításához, mint az okostelefon és a laptop. Kulcsszavak: e-egészségügy, m-egészségügy, idősebb felnőttek, gyógytorna, telerehabilitáció