A diagnózis jelentősége és az elérhető szerológiatesztek fajlagossága egyaránt indokolhatja, hogy egyes kórképekben az elsődleges vizsgálati eredmények megerősítésre (konfirmálásra) szorulnak. A rekombináns antigéneken alapuló szerológiai vizsgálatok elterjedése, a molekuláris módszerek elérhetővé válása és a kórokozók szeroepidemiológiai változásai együttesen eredményezték, hogy a vizsgálati algoritmusok az elmúlt években jelentősen átalakultak. A kereskedelmi forgalomban hozzáférhető tesztek jellemzői, a vizsgálatkérés gyakorlata és a vizsgálatokkal szembeni elvárások nem minden esetben tartottak lépést a változásokkal, ami nehezíti a klinikus-labor kommunikációt. Jelen munkánk célja áttekinteni a megerősítő vizsgálatok változásait, lehetőségeit, korlátait és célszerű alkalmazását négy olyan fertőzés (hepatitis B-vírus, Hepacivirus hominis, humán immundeficientia-vírus, Borrelia burgdorferi sensu lato) esetében, amelynél az eredmények értelmezése és az optimális vizsgálati algoritmus megválasztása eddigi tapasztalataink szerint ellentmondásos.  Kulcsszavak: MeSH (orvostudományi tárgyszógyűjtemény), szerológiai vizsgálatok, immunoassay, neutralizáló vizsgálatok