Tekintettel arra, hogy a hospice-palliatív ellátásra szoruló betegeknél a gyógyítás és gyógyulás nem reális lehetőség, a legfontosabb az, hogy az állapothoz alkalmazkodva a megfelelően beállított, egyénre szabott tüneti terápiával az elérhető legjobb életminőséget biztosítsuk a beteg (és családja) számára. Amennyiben a beteg számára kellemetlen, kínzó tüneteket csillapítjuk, szem előtt tartva, hogy az alkalmazott kezelésekkel a lehető legkevesebb terhet rójuk rá, úgy elősegíthetjük, hogy az életminőség javulása pozitív hatást gyakoroljon a beteg compliance-ére: megváltozott helyzetének átgondolására és az állapotából adódó nehézségek feldolgozására, végső soron a számára könnyebbséget hozó kezelések elfogadására és a szükségtelen, hasznot nem hozó kezelések elhagyására.