Az eszopiklon felnőttek álmatlanságának kezelésére, rendszerint átmenetileg, rövid ideig alkalmazott gyógyszer. A benzodiazepinek (BZD) vagy a benzodiazepinnnel rokon hatóanyagok (NBZD) mint az eszopiklon, kizárólag akkor javallottak az inszomnia terápiájára, ha a nem gyógyszeres terápiák hatástalanok voltak, és az állapot súlyos, munkaképtelenséget okoz vagy rendkívüli megterhelést jelent a beteg számára. Az elmúlt évtizedekben az NBZD-k használata rohamosan emelkedett. Az inszomnia kezelésében elsővonalbeli gyógyszeres kezeléssé váltak az NBZD-k, mivel hatásosságuk megegyezik a BZD-kel, de a mellékhatásprofiljuk sokkal kedvezőbb. A szerhasználati problémák kialakulásának a veszélye is jóval alacsonyabb, illetve az alvásszerkezetet nem (vagy csak kis mértékben) befolyásolják.