A humán papillomavírus elleni védőoltást megelőző betegtájékoztatás egyes különleges szempontjai : lehet néha indokolt, ami nem szükséges, és mással helyettesíthető, ami szükséges? / Fogarasi István András, Kovács József, Belicza Éva
Bibliogr.: p. 1802. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2023.32904
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2023. 164. évf. 45. sz., p. 1795-1802. : ill.
Bevezetés: A klinikai gyakorlatban a humán papillomavírus elleni védőoltást megelőző kötelező betegtájékoztatásnak lehetnek olyan esetei (például vírushordozás, oltásellenesség), amelyek etikai dilemmákat vetnek fel, és a főszabálytól esetleg eltérő megközelítést kívánhatnak. Célkitűzés: A humán papillomavírus elleni védőoltással kapcsolatos betegtájékoztatás különleges eseteinek áttekintése a vonatkozó szakmai és betegjogi szempontok, valamint hazai genotípus-prevalenciaadatok figyelembevételével. Módszer: A szakmai szervezetek ajánlásainak, a védőoltások alkalmazási előiratainak és az egészségügyi törvénynek az idevonatkozó részeit összegyűjtöttük, egybevetettük. Újra elemeztük egy 2022-ben publikált, a humán papillomavírusprevalenciára vonatkozó hazai vizsgálat kutatási adatait a védőoltás-genotípusok korcsoportos előfordulásának pontosabb megismeréséhez. Eredmények: A szakmai szervezetek egyöntetű állásfoglalása, hogy a védőoltás beadása előtt szűrővizsgálat nem szükséges. Hazánkban az általunk vizsgált 25-29 éves nők 14,1%-a, a 30-34 évesek 8,2%-a, a 35-39 évesek 8,9%-a, a 40-44 évesek 5,2%-a, a 45-49 évesek 5,4%-a, az 50-54 évesek 5,2%-a, az 55-59 évesek 3,1%-a, a 60-65 évesek 3,2%-a hordozott egy vagy több, a nonavalens védőoltással célzott genotípust. Számukra az oltás nem nyújt olyan mértékű védelmet, mint azok számára, akik ezeket a genotípusokat az oltás időpontjában nem hordozzák. A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra a javasolt beavatkozás elvégzésének, elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól. A beleegyezést nagykorú gyakorolhatja. Megbeszélés: Nem betegbiztonsági szempontból vagy az oltás indikációjának felállítása szempontjából merül fel a vírusstátusz kérdése, hiszen abból az egyénnek és a közösségnek is elsősorban java származhat, hanem a páciens tájékoztatása szempontjából. Kiskorúak esetében a törvényes gondviselőnek nincs joga olyan döntést hozni, amely a kiskorú számára hátrányos. Fontos, hogy a kiskorú ne a vírus elleni oltás nélkül kezdjen szexuális életet. Következtetés: Bár a védőoltás beadásához nem szükséges, a hatásosság egyéni különbségeire vonatkozó, egyénre szabott tájékoztatás indokolttá teheti a szűrővizsgálat felajánlását, az életkor és az aktív nemi élet figyelembevételével. A 16. életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselő (szülő) helyett megnevezhet egy másik nagykorút az oltás beadásához szükséges beleegyezésre. Kulcsszavak: humán papillomavírus elleni védőoltások, betegjogok, tájékozott beleegyezés, prevalencia