A COVID-19 világjárvány hatásai a gyermeksürgősségi ellátásban hasonlóak voltak a felnőtt ellátásban tapasztaltakhoz: párhuzamos betegutak kialakítása, megnövekedett humán erőforrás és eszköz igény. Ugyanakkor az ellátók számára számos egyéb megoldandó feladat is jelentkezett: például amikor az ellátásra jelentkező gyermeknél nem igazolódott koronavírus fertőzés, a kisérő viszont igazoltan fertőzött volt. Elhelyezési nehézséget okozott a fertőzött kismama és a COVID-infekció szempontjából negatív újszülött, vagy amikor a család összes felnőtt tagja kórházi kezelést igényelt, viszont a gyermeknél semmilyen tünet nem volt, viszont otthoni ellátása nem volt megoldható. Az Európai Gyermeksürgősségi Társaság az Európai Gyermeksürgősségi Kutatói Hálózattal közösen 2021-ben elindította az EPISODES-kutatást. Ennek célja ezen speciális szakterületen jelentkező hatások felmérése, értékelése annak érdekében, hogy az ellátók minél jobban felkészülhessenek egy későbbi, bármilyen okból bekövetkező világjárvány okozta változásokra. Az adatok elemzése során igazolást nyert, hogy az országosan bevezetett szigorítások (online oktatás bevezetése, kötelező maszkviselés, szociális távolságtartás) nem csak a koronavírus okozta, hanem a gyermekgyógyászatban meghatározó egyéb infekciós megbetegedéseket is jelentősen csökkentette. Ugyanakkor a traumatológiai vagy sebészeti esetek számában, a szezonális trendekben érdemi eltérés nem volt észlelhető. Bár az adatok mélyrehatóbb elemzése folyamatban van, az már biztonsággal megállapítható, hogy a belgyógyászati jellegű betegségek ellátásának átstrukturálása mellett a sebészeti típusú ellátói kapacitásokat változatlan formában és volumenben fenn kell tartani.  Kulcsszavak: COVID-19, gyermeksürgősség, pandémia