Az időskori hipertónia sajátosságát a magas vérnyomásnak a fiatal életkori hipertóniához képest eltérő patomechanizmusa, a nagy- és középerek nagymérvű rugalmasságvesztése, az egész szív-érrendszernek a patológiás befolyásokkal szembeni sérülékenységet jelentősen fokozó öregedése és a klinikumot módosító idült társbetegségek gyakorisága jelenti. Módosulnak a gyógyszerelés tervezésének kritériumai is, részben (80 év felett) a kezdés indikációja és az elérendő célvérnyomás tekintetében, a kisebb adagok és a korai kombináció javallata és a figyelemmel kísérendő számos interakció-mellékhatás következtében, és a fokozott óvatosságot igénylő gyakori beteg-együttműködés romlása miatt. Az áttekintés - kényszerűen nagyfokú tömörítésekkel - ezeket a sajátosságokat összegezi.