Bevezetés: A kiégés jelenségének legtöbbször vizsgált területe az egészségügy, tekintettel arra, hogy az egészségügyi dolgozók lelki egészsége jelentős mértékben befolyással van az általuk gondozott/ápolt személyek lelki egészségére. Célkitűzés: Tanulmányunk célja volt, hogy a 2014-ben és a 2022-ben végzett adatfelvételek alapján megvizsgáljuk, történt-e változás a szülésznők kiégését jellemző dimenziókban, illetve hogyan alakultak a kiégés, valamint az azt befolyásoló egyéni tényezők és munkakörülmények közötti összefüggések. Módszer: Az anonim, önkéntes alapú, kérdőíves felmérésre kizárólag szülészeti osztályokon dolgozó szülésznők körében került sor a kiégést jelző Maslach Burnout Inventory kérdőívvel, illetve a válaszolók demográfiai jellemzőire és munkakörülményeire vonatkozó kérdések felhasználásával. A kiégés és a válaszadók jellemzői közötti összefüggések feltárására többváltozós ordinális logisztikai regressziót alkalmaztunk, az összefüggéseket esélyhányadosokkal jellemeztük. Eredmények: A kiégést jellemző dimenziók közül 2022-ben a deperszonalizációban nem tapasztaltunk változást, de az érzelmi kimerülésben és a személyes hatékonyságcsökkenésben egyaránt szignifikánsan gyakoribb volt a súlyosabb szintű kiégés, mint 2014-ben. 2014-ben 224, 2022-ben 152 szülésznő válaszait értékeltük. A befolyásoló tényezőket vizsgálva a kiégés súlyosabb szintje szignifikánsan összefüggött 2014-ben a rosszabb vélt egészséggel, a társnélküliséggel, a dohányzással, az egészségügyben eltöltött rövidebb idővel, a nagyobb lélekszámú városi munkahellyel, a túlterheltség és az elégedetlenség érzésével. Ettől eltérően 2022-ben a fiatalabb életkorral, a dohányzással, az egészségügyben eltöltött rövidebb idővel, a túlterheltség, az elégedetlenség és a meg nem becsültség érzésével függött össze a kiégés súlyosabb szintje. A tényezők együttes hatását vizsgálva, az egészségfejlesztési előadás meghallgatására való hajlandóság és a mellékállásban dolgozás is szignifikáns hatást mutatott a kiégésre 2022-ben. Megbeszélés: A szerzők megtárgyalják a szülésznők kiégésében bekövetkezett változásnak, valamint a kimutatott ös.szefüggéseknek a lehetséges okait. Következtetés: A szülésznők körében Magyarországon elsőként végzett kiégésvizsgálat eredményei rámutatnak arra, hogy a családbarát szülészet működtetéséhez nélkülözhetetlen a szülésznők munkakörülményeinek javítása. A fentieken túl a kiégés megelőzéséhez a képzésben és a továbbképzésben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vizsgálatban talált kockázati tényezők prevenciójára.  Kulcsszavak: szülésznő, kiégés, pszichológiai teszt