A pitvarfibrilláció (PF) az egyik leggyakoribb klinikailag jelentős ritmuszavar, amely növeli a stroke kockázatát. Lényeges, hogy a PF preventív megközelítésére van szükség, mivel minden kezelés, mint például az elektromos kardioverzió, az antiaritmiás gyógyszerek, a katéteres abláció és az antikoagulációs terápia is jelentős kockázattal és magas költséggel jár. A túlsúlyos/elhízott betegek körében a >=10%-os testsúlycsökkenés a PF kockázatának csökkenésével jár. A magas vérnyomás kontrollja - ideális esetben a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert gátolva - hatékony a primer PF és a kiújulás megelőzésében is. Az obstruktív alvási apnoe a PF gyakori oka, kezelése hatékonyan csökkenti a PF-es epizódok jelentkezését. Az alkohol dózisfüggő módon növeli a PF kockázatát, az absztinencia csökkenti. Az ülőmunka, de a tartós, nagy intenzitású állóképességi edzés is egyaránt a PF kockázati tényezője; a mérsékelt fizikai aktivitás azonban a PF alacsonyabb kockázatával jár. A közelmúltban leírtak alapján a nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátlók és a glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták is a PF csökkent kockázatával hozhatók összefüggésbe. Összességében elmondható, hogy az életmódváltás és a kockázati tényezők módosítása rendkívül hatékony a pitvarfibrilláció megelőzésében.