Célkitűzés: A COVID-19 okozta pandémia Magyarországon is jelentős mértékben megváltoztatta békeidőben, a prosztatarák kivizsgálása és kezelése során alkalmazott algoritmusokat. Azt feltételeztük, hogy ez a változás rontotta a betegek prosztatarák specifikus gyógyulási esélyét. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a járvány alatt végzett laparoszkópos radikális prostatectomiák adatait hasonlítottuk össze a békeidőben végzett beavatkozásokéval. 2019. október és 2020. január között operált 19 beteg adatait elemeztük, akiknél az egészségügyi rendszer a szokott módon működött. A diagnózistól a műtétig eltelt idő átlagosan 3 hónap volt. Kontrollként 2020. október és 2021. január között operált 16 beteg adatait dolgoztuk fel. Ezen páciensek hozzáférése a járóbeteg-ellátáshoz csökkent, a diagnózistól a műtétig eltelt idő 4 hónap volt. A pácienseknél rögzítettük a biopszia eredményét, a Briganti-nomogram alapján számított kockázati értéket, a végleges szövettani lelet adatait és a posztoperatív PSA-értékeket. Ha a beteg kapott ADT-t a műtét előtt bármilyen okból, azt is feljegyeztük. Posztoperatívan 6 hónapig követtük mindkét csoportban a PSA-értéket, a korai biokémiai relapszust vizsgáltuk. A műtétet követően 3 és 6 hónappal végeztünk PSA-laborvizsgálatot. A cut-off level-t 0,1 ng/ml-ben határoztuk meg. Eredmények: Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy a COVID-19-pandémia idején a prosztatatumoros betegek előrehaladottabb betegséggel, magasabb preoperatív és posztoperatív Gleason-score értékekkel és előrehaladottabb patológiai stádiummal kerültek műtéti ellátásra osztályunkon. A pT3-stádiumú lokális kiterjedtség 2,97-szor gyakoribb volt a járvány alatti időszakban operáltaknál. Ebből következően a pozitív sebészi szél aránya is magasabb volt a pandémiás csoportban. A perineurális terjedés 2,57szor, a limfovaszkuláris invázió 2,37-szor fordult elő többször. Szignifikáns eltérést mutatott a korai biokémiai relapszus aránya is, amely szintén a járvány alatti csoportban volt a magasabb. Megbeszélés: A fenti eredmények rámutatnak arra, hogy pandémia idején a betegek rákspecifikus gyógyulási esélye kisebb. A szűrővizsgálatok csúszása, illetve elmaradása miatt a páciensek eleve később kerülnek kuratív ellátásra.  Kulcsszavak: prosztatarák, COVID-19-pandémia, laparoszkópos radikális prostatectomia, gyógyulási esély