Bevezetés: Ma Magyarországon az értelmi fogyatékkal élők fogászati ellátása és a prevenció lehetőségei egyre nagyobb kihívást jelentenek. Hazánkban jelenleg 100 000 olyan értelmi fogyatékkal élő van, akik "speciális orvosi ellátásra" szorulnak. Célkitűzés: Kidolgozni, illetve módosítani a betegek szellemi képességéhez alkalmazkodó egyszerű prevenciós eljárást, ezt egy kiválasztott közösségen belül bevezetni. Az eredményeket 3, illetve 6 hónap múlva felmérni és ezt a nemzetközi irodalommal összehasonlítani. Módszer: A prevenciós tevékenységet 49, a csömöri "Egyenlő Esélyekért Alapítvány Fogyatékosok Otthona és Nappali Gondozó" intézetben lévő beteg esetében vezettük be. Az adatok pontosítása érdekében a pácienseket 3 standardizált orvos külön-külön vizsgálta. A program első lépése a fogápolás betanítása volt mind a betegek, mind az ápolószemélyzet számára. A fogak parodontalis állapotának felmérését, kontrollját a teamben lévő parodontológus szakorvos végezte. A betegeket 3, illetve 6 hónap után ellenőriztük, az adatokat rögzítettük. Eredmények: A DMF-T-index tekintetében ilyen rövid idő alatt változást nem regisztráltunk, ezért a restorative indexet alkalmaztuk. A parodontalis állapot tekintetében szignifikáns javulást tapasztaltunk. Megbeszélés: A prevenciós tevékenység eredményesnek bizonyult, tekintettel arra, hogy az elhanyagolt szájhigiéné miatt mindegyik betegnek parodontalis problémája volt. A parodontalis állapot szignifikáns javulása révén remélhető, hogy a későbbiekben a fogazat állapota is javulni fog. Következtetés: A fokozott szájhigiéné (a betegek elhanyagolt szájhigiénéjéhez képest a "normál-szájhigiénéhez" való közelítés) lényeges pozitív változást tud hozni a speciális ellátást igénylő pácienseknél. A pozitív eredmények érdekében a megfelelő kommunikáció és a rendszeres motiváció mind a betegek, mind az ápolószemélyzet számára fontos és szükséges.  Kulcsszavak: speciális ellátás, fogyatékosság, szájhigiéné, prevenció