Az ún. kódoló RNS-ek a DNS-ben kódolt információ fehérjére történő lefordításában, a génkifejeződésben játszanak központi szerepet, míg az ún. nem kódoló RNS-ek fontos szabályozó funkciókat látnak el. Legismertebb alcsoportjuk a mikroRNS-ek, amelyek elsősorban a gének lecsendesítése, azaz a fehérjére történő lefordítás gátlása révén látnak el szabályozó szerepet. A hormonok klasszikus értelemben a hormontermelő sejtektől távol eső sejtek és szövetek befolyásolásáért felelősek. A mikroRNS-ek ilyen jellegű tulajdonsága eddig nem volt ismeretes, azonban az utóbbi évek kutatásai alapján felvethető, hogy a keringésbe jutó mikroRNS-ek akár hormonszerű hatásokkal is bírhatnak. E funkció végrehajtásában segíthet, hogy lipidburkolatú hólyagocskákban szállítódnak a keringésben. Kimutatták, hogy a zsírszövet, a hasnyálmirigy, illetve a méhlepény is képesek olyan mikroRNS-ek keringésbe juttatására, melyek a szénhidrát-anyagcserét, illetve az érfal sejtjeinek funkcióját is befolyásolni képesek. Az anyatejbe jutó mikroRNS-ek az újszülött fejlődésében is szerepet játszhatnak. Mindezeken túl a fajok közti szabályozó szerepükre is vannak vitatott adatok.  Kulcsszavak: mikroRNS, hormon, szénhidrát-anyagcsere, préeklampszia