Az egészségügyi dolgozók, így az orvosok egészségi állapota fontos kutatásterület az egészségügyben, kevésbé hazánkban és a kelet-közép-európai országokban. A Budapesten 1979-ben végzett orvosok egészségi állapotát, morbiditását, antropometriai adatait, életmódját, szakmai pályafutását próbáltuk meg felmérni kohorszjellegű vizsgálatban 25, 30 és 40 évvel a diplomázást követően, különbséget keresve nemek és szakmacsoportok között. A 2019-ben elvégzett felméréskor a résztvevők átlagéletkora 64,9 év, átlagos gyermekszámuk 2,08, míg a manuális szakmákban dolgozók esetében magasabb (2,43) volt, a férfi orvosoknak volt több gyermekük. A pályafutásuk alatt teljesített ügyeletek száma az életkorral csökkent. Legnagyobb részük 2019-ben már nyugdíjas volt, 70%-uk nyugdíj mellett is dolgozott. A megkérdezettek 27%-a volt szakmaváltó, 36% nem arra a szakterületre készült, mint ahol befejezte pályafutását. Kb. 10% szerzett tudományos fokozatot, nagy részük elégedett volt szakmai pályafutásával. Az orvosok testsúlyának és testtömegindexének életkori emelkedésében nem volt statisztikai különbség a nemek és a szakmacsoportok között. Az általuk megadott adatok szerint diabetesben 7%, hypertoniában 44% szenvedett. A rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiaknál. Azonos korosztályú betegeivel összehasonlítva 71% ítélte jobbnak saját egészségi állapotát. A sportolást említők körében a férfiak nagyobb arányban voltak; a sportolásra fordított idő átlagos mennyisége az évtizedek alatt nem változott, viszont a sportolók száma és a csapatsportokban részt vevők aránya jelentősen csökkent. Alvásuk jellemzően nyugodt, munkanapok között 6,3, hétvégente 7,7 óra terjedelmű volt. Kiégést nem említettek. A dohányzók aránya jelentősen lecsökkent, az elfogyasztott napi alkoholmennyiséget átlagosan 1,3, a hetit 3,7 egységnek adták meg. A korábbi vizsgálatokban talált különbségek 2019-re a szakmacsoportok között elmosódtak. A magyar egészségügy problémáit hasonlóan értékelik, bár jövedelmük az utóbbi években jelentősen emelkedett.  Kulcsszavak: életmód, egészségi állapot, orvosok, demográfiai és antropometriai adatok, orvosi pályafutás, Semmelweis Egyetem