A nephrosis szindróma hátterében idiopátiás vesebetegség vagy számos másodlagos ok húzódhat meg. A beteg első jelentkezésekor kifejezett ödéma, proteinuria, albuminuria és nemegyszer hyperlipidaemia áll fenn. A felnőttkori esetekben többnyire cukorbetegség igazolódik szekunder kóroki tényezőként, a primer okok közül főként a fokális szegmentális glomerulosclerosissal és a membranózus nephropathiával találkozunk. A betegség szövődményeként vénás tromboembólia alakulhat ki, jóval ritkábban akut veseelégtelenség és súlyos bakteriális fertőzés is előfordul. Képalkotó vizsgálatokra általában nincs szükség, vérvizsgálatokra is csak válogatott esetekben kerül sor, akkor sem az ellátás irányának meghatározására. Esetenként hasznos lehet a vesebiopszia. Többnyire a kezelés részét képezi a folyadék- és nátriumbevitel megszorítása, vízhajtók adagolása, valamint ACE-gátló adása. A felnőttkori nephrosis szindróma egyes eseteiben sikerrel vethetők be a kortikoszteroidok, ezzel kapcsolatban azonban még nincs elég adat. Az albumin intravénás adását, az antibiotikum-profilaxist és a profilaktikus alvadásgátlást jelenleg nem ajánlják.