A nyugtalan láb szindróma gyakori, neurológiai eredetű mozgási betegség, a felnőttek körülbelül 10%-át érinti. A betegek mintegy harmadának tünetei tesznek szükségessé orvosi kezelést. A szindróma lehet primer vagy (vashiánnyal, terhességgel, veseelégtelenséggel, bizonyos gyógyszerek szedésével összefüggő) szekunder állapot. A diagnózis a klinikai tüneteken alapul. A lábmozgatási kényszer, amihez általában kellemetlen érzés társul, nyugalomban jelentkezik, fizikai aktivitás közben enyhül. A tünetek este és éjjel súlyosbodnak. A nyugtalan láb szindróma alvászavarokat okoz, szorongás és depresszió társul hozzá, kedvezőtlenül hat az életminőségre. Az életmódnak a tünetekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban egyelőre kevés az információ. Ha gyógyszerekre van szükség, közepesen súlyos vagy súlyos nyugtalan láb szindrómában elsőként a dopaminagonisták választandók. Potenciálisan hatásosak a gabapentin, a carbidopa/levodopa, az opiátok és a benzodiazepinek is.