A vizeletretenció az akaratlagos vizeletürítés képességének akut vagy krónikus hiánya. A hátterében meghúzódó tényező alapján obstruktív, fertőzéses és gyulladásos, gyógyszer okozta, neurológiai és egyéb típusokat különíthetünk el. A kórállapot leggyakoribb oka a prosztata megnagyobbodása, de a prosztata, a húgyhólyag vagy a húgycső gyulladása, illetve vulvovaginitis; antikolinerg szerek vagy alfa-adrenerg agonisták alkalmazása; az agykéreg, a gerincvelő vagy az agyidegek sérülése is gyakran okoz vizeletretenciót. Az obstrukciót előidéző tényezők nőknél a kismedencei szerveket is érinthetik. A kórállapot első ellátásakor katétert kell behelyezni a hólyagban uralkodó nyomás haladéktalan csökkentése céljából. Benignus prosztatanagyobbodás okozta akut vizeletretenció esetén a hólyagkatéterezéssel egyidejűleg alfablokkolóterápiát kell indítani. Rövid távon a szuprapubikus katéterezés jobb eredményt ígér, mint a húgycsőkatéter alkalmazása; ezüstötvözettel impregnált húgycsőkatéter használatával törekedhetünk a húgyúti fertőzések megelőzésére. Neurogén hólyaghoz társuló idült vizeletretenció esetén a betegnek el kell sajátítania az időszakos katéterezés technikáját. A vizeletretenció definitív megoldásának módját a kóreredet szabja meg, sebészeti és belgyógyászati kezelések egyaránt szóba jöhetnek.