Főbb tézisek: 1. Tisztázatlan eredetű köhögés esetén a tüneti kezelés megkezdése előtt bronchoszkópiát kell végezni. Az akut köhögést (<8 hét) többnyire a felső és alsó légutak vírusfertőzése okozza. A krónikus köhögés (>8 hét) mindig kivizsgálást igényel. 2. A krónikus, illetve krónikus obstruktív bronchitis és emphysema oka az esetek több mint 90%-ában a dohányzás. A krónikus bronchitist el kell különíteni az emphysemával járó krónikus obstruktív bronchitistől (COPD). A diagnózisban döntőek a tüdőfunkciós vizsgálatok. 3. Az asthma "cough variant" formájában tünetként kizárólag köhögési rohamok jelentkeznek. Tüdő-carcinomában a köhögés az egyik leggyakoribb tünet, de csak későn lép fel. A száraz köhögés és a terhelési dyspnoe több mint 150 különböző kórkép fő tünete. A nagy felbontású CT-nek központi jelentősége van a diagnosztikában. 4. Gastrooesophagealis refluxban a savas gyomornedv okozta nyálkahártya-izgalom reflexesen krónikus köhögéshez vezethet. Idegentest-aspiráció főleg gyermekkorban, neurológiai kórképekben vagy fül-orr-gégészeti műtét után fordul elő. Reaktív légúti diszfunkció szindrómában inhalációs trauma után hangszalag-diszfunkció vagy asthma alakul ki. 5. A visszatérő tüdőembólia krónikus köhögéshez vezethet. A balszívfél-elégtelenség és a bal szívfél vitiumai alveoláris tüdő-oedemát vagy pangásos bronchitist okozhatnak.