Számos kórkép okozhat szemhéjkipirulást és -duzzanatot, az önmaguktól gyógyuló dermatosisoktól a rosszindulatú daganatokig és a látást veszélyeztető fertőzésekig. A szemhéj fizikális vizsgálata, a tünetek és a szemre ható expozíciók számbavétele rendszerint elvezet a végső diagnózishoz. A szemhéjpír és -duzzanat gyakran cellulitisre utal. Az intraorbitális cellulitis proptosissal és ophthalmoplegiával járó, a látást veszélyeztető állapot, amely kórházi kezelést és intravénás antibiotikum-kezelést igényel. Kevésbé súlyos betegség a kontakt-dermatitis, az atópiás dermatitis és a blepharitis. Az elkülönítő diagnózis alapja az időbeli lefolyás ismerete, az irritációra utaló jelek, a bőrhámlás és az egyéb bőrtünetek jelenléte vagy hiánya. A diszkrét szemhéjeltérések is fontos adalékkal szolgálhatnak a kórismézéshez. Hólyagok, eróziók vagy pörkök megjelenése herpes-fertőzésre utalhat. Jóindulatú, csomós szemhéjelváltozások, mint a hordeolum és a chalazion, gyakran jól reagálnak meleg borogatásra; a malignus tumorokat sebészileg kell eltávolítani.