Főbb tézisek: 1. Az akut szívinfarktusért 90%-ban kilenc kardiovaszkuláris kockázati tényező valamelyike felelős. Ha a 10 éven belüli halálozás kockázata meghaladja az 5%-ot, illetve a 10 éven belüli morbiditás a 20%-ot, akkor gyógyszeres kezelésre van szükség. 2. Az intravénás HDL-koleszterin (CSL-111/ETC-216) klinikai fejlesztése folyamatban van. A mikroszomális triglicerid transzfer proteint gátló BMS-201 038 hatásos lehet a familiáris hypercholesterinaemia homozigóta formájában. A nyilvános helyeken bevezetett dohányzási tilalom hónapokon belül csökkenti az aktív és passzív dohányosok számát, a kardiovaszkuláris morbiditást. A központi idegrendszeri támadáspontú vareniclin, úgy tűnik, felülmúlja a leszokást elősegítő egyéb szereket. 3. A belélegezhető inzulin egyszerűsíthetné az inzulin bevitelét. Az exenatid és a sitagliptin a vércukorszinttől függően befolyásolják az inzulin és a glukagon elválasztását, hatásukra a posztprandiális vércukorszintcsúcsok lelapulnak. 4. Az eddig hatásosnak és jól tolerálhatónak bizonyult aliskiren a reningátlók új vegyületcsoportjának képviselője. Talán hasznát vehetjük majd a hypertonia kezelési arányának javításában. A haskörfogat és a további kardiometabolikus kockázat csökkentésére alkalmas rimonabant az endokannabinoid receptor antagonisták új vegyületcsoportjának képviselője.