Főbb tézisek: 1. A Merkel-sejtes carcinoma ritka, rendkívül malignus tumor, amely idősebb korban fordul elő. Etiológiája tisztázatlan, fő kockázati tényezői az ultraibolya expozíció és az immunszuppresszió. 2. A szövettani vizsgálat során a dermisben kis sejtekből álló kötegek, illetve trabekuláris elrendezésű sejtcsoportok láthatók jellegzetes kromatinmintázatú magokkal. A kiegészítő immunhisztokémiai vizsgálat elengedhetetlen a biztos diagnózishoz és a betegség más kórképektől való elkülönítéséhez. 3. A tumor kiterjedésének részletes vizsgálata lehetővé teszi a tumorstádium meghatározását és a más tumoroktól, különösen a kissejtes bronchus carcinoma szövettanilag hasonló metastasisaitól való elkülönítést. 4. A primer tumor és az esetleges nyirokcsomóáttétek teljes kimetszése mellett I-es és II-es stádiumban adjuváns besugárzást kell alkalmazni a műtéti és a nyirokelvezetési területen. Nagyobb kockázatú tumor esetén szisztémás kemoterápiával is ki lehet egészíteni a kezelést. Ha távoli áttét is van, akkor a sugárterápia és a szisztémás kemoterápia palliatív célzatú. 5. Az utógondozás során a legfontosabb a bőr, a lokális nyirokcsomók és a laboratóriumi paraméterek (neuronspecifikus enoláz, esetleg kromogranin A) szoros kontrollja.