Statisztikailag minden második nőnél jósolnak az életük hátralévő részében valamilyen típusos oszteoporotikus törést. A meg-felelő fizioterápiás vizsgálati algoritmus ismerete nagyon fontos a precíz, időtakarékos betegellátás érdekében a fizioterápiás gyakorlatban. A fizioterápiás vizsgálat során a kórelőzmény felvétele, interjú készítés az első lépés a beteggel való kommunikáció során. A törési rizikó ellenőrzése szintén kiemelt fontosságú, a törés valószínűségének számszerűsítésére az Egészségügyi Világszervezet Törési rizikó vizsgálati eszközt (Fracture Risk Assessment Tool/ FRAX(R)) dolgozott ki, mely magyar nyelven is elérhető. A vizsgálat megtervezése, majd kivitelezése - megtekintés, megfigyelés, tapintás vizsgálat, mozgásterjedelem, izomerő felmérése - alapvető információt biztosít. Ezek eredményétől függően végezhetők további egyensúly tesztek, így a Timed Up & Go teszt, a Functional Reach teszt, a Berg Balance skála, a Tinetti-skála egyensúly része. Kiegészítő vizsgálatokkal bővíthetjük a páciensről alkotott képet, mint környezet-elemzés, életminőség-kérdőív, fizikai aktivitás kérdőív. Az eséssel kapcsolatos faktorok vizsgálata további elemzést igényelhet. Ismernünk kell a funkcionális diagnózis felállításának, a rövid-, közép- és hosszútávú fizioterápiás kezelési terv készítésének szempontjait. Továbbá fontos a tanácsadás, az információ biztosítása a páciens számára, a töréskockázat monitorozása, illetve az evidenciák pontos, naprakész ismerete a fizioterápiás ellátásban.  Kulcsszavak: betegvizsgálat, oszteoporózis, törési rizikó, elesési rizikó