Bevezetés: A legtöbb országban a COVID-19-mortalitás az életkor előrehaladtával exponenciálisan nő, de a növekedési ráta országonként jelentősen eltér. A halálozás eltérő progressziója utalhat a népesség egészségi állapotának, az egészségügyi-kórházi ellátás színvonalának, valamint a kódolási gyakorlatnak a különbségére. Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a pandémia második évében a COVID-19-halandóság életkorspecifikus megyei jellemzői között milyen természetű különbségek fedezhetők fel. Módszer: A COVID-19-mortalitás felnőtt életkori mintázatát megyénként, nemek szerint külön-külön Gompertzfüggvénnyel, többszintű modellek segítségével becsültük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a Gompertz-függvény alkalmas a COVID-19-halandóság megyei mintázatainak leírására. A mortalitás életkori progressziójában nem, a szintjében azonban jelentős területi különbségeket találtunk. A mortalitás szintje a várakozásnak megfelelő előjelű, de eltérő erősségű kapcsolatot mutatott a társadalmigazdasági tényezők és az egészségügyi ellátás indikátoraival. Megbeszélés és következtetés: A COVID-19-pandémia 2021-ben a várható élettartamnak a második világháború óta nem tapasztalt drámai visszaesését idézte elő Magyarországon. A tanulmány a társadalmi sérülékenység mellett az egészségügyi ellátás fontosságára hívja fel a figyelmet, továbbá rámutat arra, hogy az életkori mintázat megértése segít a járvány következményeinek mérséklésében.  Kulcsszavak: COVID-19-mortalitás, Gompertz-modell, regionális különbségek, többszintű modellek