A szervezet mikrobiális közösségei már régebb óta ismertek, azonban részletes vizsgálatuk csak az újgenerációs szekvenálás elterjedésével vált lehetségessé. Ezen közösségek közül a bélmikrobiom szerepe a leginkább ismert, eltéréseit számos betegség esetében leírták, és az immunrendszert befolyásoló funkciója is igen kutatott terület. A bélmikrobiom diszbiózisa nem csak a lokális szöveti környezetre, hanem távoli szervekre is hatással van mikrobiális metabolitok termelésén és az immunrendszer modulációján keresztül, ezáltal számos szerv daganatos megbetegedésében is szerepet játszhat. A vastagbélben lokális pro-inflammatorikus hatás, genotoxikus hatású metabolitok termelése és a tumorellenes immunitás csendesítése révén szerepe lehet kolorektális carcinoma kialakulásában. A bakteriális eredetű antigének és metabolitok a portális vénába kerülve a májban is elősegíthetik a karcinogenezist, szisztémás keringésbe jutva pedig távoli szervek, mint például a tüdő daganatos megbetegedéseinek kialakulását is serkenthetik. A bélmikrobiom enzimatikus aktivitásából kifolyólag hormonok szintjét is befolyásolhatja, ezzel hozzájárulva például emlő vagy prosztata daganat kialakulásához. Bizonyos esetekben ismertek ugyan a betegségre jellemző mikrobiális mintázatok, a pontos összefüggések a daganat megjelenése és a mikrobiom eltérései között azonban még feltárásra várnak. A mikrobiom változásai hatással lehetnek továbbá a daganatellenes kezelések hatásosságára és toxicitásuk mértékére is. Mindezek alapján felmerül a mikrobiom moduláció lehetősége, mint kiegészítő kezelés, azonban ehhez további kutatások szükségesek.  Kulcsszavak: mikrobiom, diszbiózis, karcinogenezis, metagenom