A soproni gyermekek egészségi állapotának értékelése a levegőszennyezettséggel összefüggésben : 1. [r.], A heveny légzőszervi megbetegedések gyakorisága és a levegőszennyezettség közötti öszszefüggések vizsgálata / Rudnai Péter [et al.]
Abstr. hun. - A cikk eredeti megjelenése: Népegészségügy 1994. 75. évf. 5. sz.
In: Népegészségügy. - ISSN 0369-3805. - 2021. 98. évf. 1. sz., p. 156-165. : ill.
Sopron város 6 gyermekorvosi körzetében 2 éven keresztül (1990-91) vizsgálták a gyermekek akut légzőszervi morbiditásának hetenkénti alakulását és annak a levegőszennyezettséggel mutatott összefüggéseit. Az elemzéseket különböző szempontok szerint végezték: A legmagasabb morbiditású körzetek területi elhelyezkedés szempontjából egyöntetű képet mutattak: mindhárom körzet - egymás szomszédságában - az igen forgalmas közlekedési főútonal mentén, attól keletre helyezkedik el. A főútonal mentén mért magas levegőszennyezettségi koncentrációk és a szomszédságban lévő gyermekorvosi körzetekben megfigyeIt magas légzőszervi morbiditás között egyértelmű összefüggés látszik. Az év heteit az átlagos kén-dioxid koncentráció alapján csoportosítva megállapították, hogy azokban a hetekben, amikor a kén-dioxid szennyezettség a legmagasabb volt a légzőszervi morbiditás is szignifikánsan magasabb volt, mint a mérsékelt vagy az alacsony szennyezettségű hetekben. A két legmagasabb morbiditású körzetben a megbetegedések gyakorisága még a legalacsonyabb kén-dioxid koncentrációjú hetekben is lényegesen nagyobb volt, mint a többi körzetben, ami arra utal, hogy ezeken a területeken a mért szennyezőkön kívül más levegőszennyező anyagok (pl. por és az ahhoz adszorbeálódó szenynyezők), illetve egyéb lakókörnyezeti és szociális tényezők szerepével is számolni kell. Az időjárási tényezők hatásának kiküszöbölésére az egyes levegőminőség-mérő pontok közelében lévő gyermekorvosi körzetek morbiditását páronként úgy hasonlították össze, hogy megvizsgálták a két körzet hetenkénti morbiditási értékeiben lévő különbség és a közelükben mért levegőszennyezettség hetenkénti átlagértékeiben mutatkozó különbség korrelációját. Miután az időjárási viszonyok a város különböző pontjain hasonlóak, jogosan feltételezhető, hogy a szennyezettségbeli különbséggel szignifikáns korrelációt mutató morbiditási differenciák valóban a levegő szennyezettségében meglévő különbségekre vezethetők vissza. A fenti értékelés során a bronchitis acuta morbiditása a kéndioxid szennyezettséggel, míg a bronchitis spactica és a laryngitis acuta morbiditása a nitrogén-dioxid szennyezettséggel mutatott erősebb korrelációt. Kulcsszavak: légzőszervi morbiditás, levegőszennyezettség, kéndioxid, bronchitis
