Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=158440
MOB:2021/3
Szerzők:Ráfi Tamás; Zóber Tamás; Buzogány István; Beöthe Tamás; Dombovári Péter; Volford Gábor; Markó Róbert; Kardos Lilla; Papp Éva
Tárgyszavak:PROSTATA DAGANATAI; BIOPSZIA; ULTRAHANG-DIAGNÓZIS; MÁGNESES REZONANCIA KÉPALKOTÁS
Folyóirat:Magyar Urológia - 2021. 33. évf. 3. sz.
[https://magyurol.hu/]


  MR-fúziós ultrahangvezérelt prosztatabiopszia a Péterfy Kórházban / Ráfi Tamás [et al.]
  Bibliogr.: p. 103. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.22591/magyurol.2021.3.rafit.97
  In: Magyar Urológia. - ISSN 0864-8921. - 2021. 33. évf. 3. sz., p. 97-103. : ill.


Bevezetés: A prosztatarák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos elváltozás a férfiak körében. Diagnosztikájában az MR-vizsgálat fejlődése nagy áttörést hozott, újfajta célzott mintavételi technikák lehetőségét teremtette meg. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy összegezzük kezdeti tapasztalatainkat az általunk végzett mpMR fúziós prosztatabiopsziák terén. Továbbá a kapott eredmények tanulsága alapján növeljük a jövőbeni mintavételek sikerrátáját. Anyag és módszerek: A Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet Urológiai Osztályán 2020. február és 2021 márciusa között összesen 36 páciens esetében végeztünk transrectalis ultrahangvezérelt mpMR fúziós prosztatabiopsziát, az ultrahangkészülékhez biztosított V-nav navigációs program segítségével. Az MR-vizsgálatok értékelése a PI-RADS v2 ajánlása szerint történt. Elemeztük, hogy az MR-en észlelt léziók PI-RADS besorolása, mérete, elhelyezkedése, extraprosztatikus terjedés jeleinek megléte, illetve a betegek szérum PSA-szintje, PSAD-értéke, továbbá prosztatatérfogata miként befolyásolta a biopsziák eredményét. Eredmények: A biopsziák szövettani feldolgozása alapján a páciensek 64%-ában igazolódott prosztatadaganat. Az MR által leírt elváltozásokból célzottan vett minták hisztológiai eredményeit elemezve, a PI-RADS 5-ös besorolású gócok esetén a találati arány 57% volt, míg a PI-RADS 4-es léziók esetén 26%. A tranzicionális zónából kiinduló elváltozások esetén nagyobb arányban igazolódott malignitás a hisztológiai vizsgálatok során, mint a perifériás zóna gócai esetén (56% vs. 33%). Az elváltozások nagyobb axiális átmérője (talált/nem talált 20,5 mm vs. 14 mm), a magasabb PSAD-értékek (talált/nem talált 0,22 ng/ml2 vs. 0,10 ng/ml2), és az extraprosztatikus terjedés jeleinek megléte mind növelték a mintavételek találati arányát. Az átlagos prosztatavolumen nagyobb volt azon páciensek esetében, akiknél a biopsziák nem igazoltak malignitást (71 ml vs. 58 ml). Következtetések: Az általunk végzett mpMR fúziós biopsziák eredményessége megfelel a nemzetközi adatoknak, ugyanakkor más hazai munkacsoport által végzett beavatkozások eredményeitől elmarad. Tapasztalataink alapján a mintavételek sikerességét befolyásolja az elváltozások PI-RADS besorolása, mérete, elhelyezkedése, extraprosztatikus terjedés jele, PSAD-érték, valamint a prosztata térfogata. Mindezen tényezőket érdemes figyelembe venni az indikáció felállításakor, hogy megfelelően kiválaszthassuk azon pácienseket, akik a legtöbbet nyerhetnek a beavatkozással. Kulcsszavak: prosztatarák, prosztata MR, mpMR fúziós biopszia