Bevezetés: A xantogranulomatosus pyelonephritis egy ritkán előforduló krónikus pyelonephritis-variáns, amelynek hátterében leggyakrabban krónikus vizeletelfolyási obstrukció áll. Az irodalmi adatokat áttekintve a xantogranulomatosus pyelonephritis haematogen szóródása az esetek kis százalékában fordul elő és ily módon kialakult spondylodiscitisről közleményt nem találtunk. Dolgozatunkban egy impaktálódott uréterkő talaján kialakult xantogranulomatosus pyelonephritis és szövődményként jelentkező thoracalis spondylodiscitis komplex ellátását ismertetjük. Esetismertetés: A 78 éves férfi beteg kivizsgálása paraplegia, illetve uroszepszis miatt kezdődött. Hasi UH-n a bal oldali uréterben kő ábrázolódott diffúz vese- és urétertágulat mellett. Laborvizsgálatban jelentősen emelkedett gyulladásos és vesefunkciós értékek igazolódtak, vizeletüledékben masszív pyuria került leírásra. Sürgősséggel bal oldali perkután nephrostoma-behelyezést végeztünk sikertelen DJ-katéter-fixálást követően. Paraplegia miatti kivizsgálás során neurológussal és idegsebésszel is konzultáltunk, sürgős gerinc-MRI-felvételen Th. X-XI. csigolyák magasságában spondylodiscitis igazolódott, amelyet CT-vezérelt biopszia is megerősített. Tekintettel a több napja fennálló paraplegiára primer dekompressziós műtét nem jött szóba, így infektológus javaslatára 6 hetes széles spektrumú antibiotikumterápiát indítottunk, amely után kontroll-MRI a thoracalis spondylodiscitis mérsékelt regresszióját mutatta. Dinamikus veseszcintigráfia alapján később lumbotomiás behatolásból nephrectomiát végeztünk, a szövettan xantogranulomatosus pyelonephritist igazolt. Kontrollvizsgálatok alkalmával betegünk állapota jelentősen javult, bár továbbra is ágyban fekvő, alsóvégtagi paraplegiája részben oldódott, rehabilitációja megkezdődött. Következtetés: Esetbemutatásunk felhívja a figyelmet arra, hogy az urológiai gyakorlatban mindennaposnak számító veseokklúzió mellett jelentkező neurológiai tünetek esetén a sürgős vizeletdeviációt követően mihamarabbi neurológiai és idegsebészeti kivizsgálás szükséges. Amennyiben spondylodiscitis igazolódik, a neurológiai tünetek jelentkezésétől számítva 24-36 órán belül dekompressziós műtét végezhető, ezen időablakot átlépve azonban az idegsebészeti műtéttől a tünetek megszűnése már nem várható. A diagnózis felállítását követően több társszakma együttes bevonásával történik a kezelés, amelynek célja a potenciálisan irreverzibilis neurológiai szövődmények elkerülése, az infekció forrásának megszüntetése, illetve a beteg életminőségének javítása. Kulcsszavak: impaktálódott uréterkő, xantogranulomatosus pyelonephritis, spondylodiscitis, paraplegia