A fejlett országokban a szívbetegség és a morbiditás, mortalitás vezető oka a koszorúér-betegség. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott a koszorúér-betegség és a különböző pszichoszociális tényezők közötti ös.szefüggés megértésével. A coronariabypassgraft-műtét a koszorúér-betegség kezelésének gyakori módja, és általában jelentős mértékű klinikai javulást eredményez. A szorongásos tünetek és az unipoláris depresszió gyakori pszichológiai eltérések a coronariabypassgraft-műtétre váró betegekben. Számtalan prospektív kohorsztanulmány foglalkozik a coronariabypassgraft-műtét rövid és hosszú távú kimenetelét befolyásoló tényezőkkel. A kutatások révén tudjuk, hogy nemcsak a klinikai jellemzők, mint például a cardialis állapot, a társbetegségek vagy az intraoperatív tényezők befolyásolják a műtét kimenetelét. A pszichoszociális tényezőkkel, illetve a hagyományos kockázati tényezőkkel (magas vérnyomás, LDL-koleszterin-szint, diabetes mellitus, dohányzás, elhízás és fizikai inaktivitás) összefüggő morbiditási és mortalitási adatok összehasonlításakor a pszichoszociális háttér szerepe is meghatározónak bizonyult. Szívműtét előtt a betegek pszichológiai állapotának felmérése és szükség szerint terápiás beavatkozás alkalmazása emiatt előnyös lehet. A betegről kialakított átfogóbb ismeretek birtokában sokkal pontosabb terápiás tervet lehet kialakítani, illetve lehetővé válik a pszichológiai kezelésre szoruló betegek kiválasztása. A fentiek alapján a szívműtétre kerülő betegek pszichológiai jellemzőinek szakember által történő szűrése és adott esetben kezelése ajánlott.  Kulcsszavak: coronariabypass-műtét, koszorúér-betegség, depresszió, szorongás, pszichoszociális tényező, kognitív viselkedésterápia