Középiskolai tanulók jelentudatos táplálkozási szokásainak összehasonlító vizsgálata Békés megyében / Gyulai Anikó [et al.]
Bibliogr.: p. 34-37. - Abstr. hun., eng.
In: Egészségtudományi Közlemények. - ISSN 2063-2142. - 2022. 12. évf. 2. sz., p. 22-37. : ill.
Az öntudatlan étkezések, az alacsony evési kontroll, az érzelmi evés, az éhség kiváltó okának tisztázatlansága a serdülők körében könnyen vezet túlevéshez, mely hosszú távon elhízást eredményezhet. Kutatásunk célja volt felmérni a Békés megyei középiskolai tanulók tápláltsági állapotát, táplálkozási szokásait, valamint a jelentudatos táplálkozás összetevőinek jelenlétét körükben. Vizsgálatunkat gimnáziumban és szakgimnáziumban tanuló 9. és 11. évfolyamos tanulók körében végeztük Békés megyében, kérdőíves felmérés keretében. A jelentudatos táplálkozás feltárására a Mindful Eating Questionnaire (MEQ) kérdőívet alkalmaztuk. Az adatbázis elemzése során, leíró statisztikai elemzést (gyakorisági becslés, átlag, szórás) végeztünk. Az összehasonlító elemzések során khí-négyzet-próba és kétmintás t-próba alkalmazására került sor. A vizsgálatban 456 tanuló vett részt, átlagéletkoruk 16,61 (SD 1,09) év volt, 46,3%-uk (MT: 42-51) gimnáziumban és 53,7%-uk (MT: 49-59) szak-gimnáziumban tanult. A szakgimnáziumban tanulók körében kétszer annyi túlsúlyos (10,2%) és elhízott (10,6%) diák volt, mint a gimnazisták között (túlsúlyos: 5,7%; elhízott: 4,3%; p < 0,05). Táplálkozási szokásaikat tekintve a szakgimnáziumi tanulók szignifikánsan kevesebb zöldséget fogyasztottak (p < 0,05), míg édességek, kóla vagy más üdítőitalok fogyasztását tekintve jelentősen (p < 0,05) magasabb értékeket mutattak, mint a gimnazisták. A jelentudatos táplálkozást iskolatípus szerint vizsgálva azt találtuk, hogy a gimnazisták a külső ingerek által vezérelt táplálkozáson belül szignifikánsan jobban fel tudják ismerni, ha csak a reklámok vagy a látvány miatt éhesek, nagyobb ételadagok esetén inkább észre tudják venni, ha már sok, (mindegyik esetében p < 0,05), mint a szakgimnáziumi tanulók. Összességében a gimnazista tanulók tudatosabban étkeztek, és kedvezőbb tápláltsági állapottal rendelkeztek, mint a szakgimnáziumi tanulók. Eredményeink alapján javasoljuk, hogy a tudatos táplálkozással kapcsolatos készségek fejlesztése kapjon nagyobb hangsúlyt az oktatásban. Kulcsszavak: étkezési szokások, jelentudatos táplálkozás, középiskolások, táplálkozási szokások