A COVID-19 pandémia ráirányította a figyelmet a megelőző óvórendszabályok alkalmazásának fontosságára, arra, hogy a kórokozó terjesztésében szerepet játszó kéz mellett alapvető a közvetlen betegkörnyezet jó higiénés állapota, mikrobiológiai tisztasága. A WHO 2016-ban publikált "Guidelines on Core Components of Infection Prevention and Control Programmes at the National and Acute Health Care Facility Level" ajánlása rámutat, hogy infekciókontroll intervenció eredményesen multimodális stratégiával implementálható intézményi szinten: szabályozás, tréning és felügyeleti tevékenység összehangolt, egyidejű végrehajtásával. A szerzők bemutatják egy tercier típusú kórház több éves gyakorlatának eredményeit, amit multimodális stratégia alkalmazásával értek el a környezeti infekciókontroll területén. A MH Egészségügyi Központ kórházhigiénés szakembereivel együttműködésben fejlesztett Környezeti Infekciókontroll Támogató Rendszer (KITÁR) alkalmazásával növelni lehetett a tréningek és a felügyeleti tevékenység hatékonyságát. A COVID-19 járványban alkalmazott infekciókontroll intézkedések, kiemelten a kritikus felületek dekontaminációjának és a záró-fertőtlenítések gyakorlatának magas compliance-val (87,7% és 86,9%) történő végrehajtásában szerepet játszott a megelőző évek IT (Information Technology) támogatott tanulási folyamata és a személyzet felügyeleti rendszerrel megerősített tudása. A tanulás a hibákból és az egyéni fejlődés irányának kijelölése a szervezeti tanulás kultúrájának alapvető feltétele. A szerzők a magyarországi COVID-19 pandémia harmadik hullámát követően, májusban a kórház fekvőbeteg osztályain teljeskörűen végrehajtott kétfázisú szigorított záró-fertőtlenítésének takarítási fázisát fluoreszcens markeres vizsgálattal ellenőrizték. A multirezisztens kórokozók (MRK) vonatkozásában magas prevalenciát mutató osztályokon a fertőtlenítés eredményességét mikrobiológiai vizsgálattal is kontrollálták. Az alkalmazott záró-fertőtlenítési protokoll hozzájárult a járvány harmadik hullámában regisztrált magas MRK incidencia sűrűség (3,78/1000 ápolási nap) COVID előtti értékre (0,89/1000 ápolási nap) való visszatéréséhez. Kutatásuk alátámasztotta azt a feltevésüket, hogy a folyamatos visszajelzés a dekontaminációt végző személyzet részére hatással van az egyéni tanulásra, a végrehajtás megfelelőségére. A fluoreszcens markeres vizualizáció segíti az egyéni tanulást, az IT eszköz használata pedig megkönnyíti nagyszámú mintavétel esetén a tudásbázis létrehozását, a visszajelzés időbeni folyamatos megvalósíthatóságát.  Kulcsszavak: munkahelyi tanulás, kritikus felületek, záró-fertőtlenítés, infekciókontroll