Bevezetés: A placenta perfúziója háromdimenziós power-Doppler (3DPD)-indexekkel értékelhető in vivo, szonobiopsziás úton vagy pedig a teljes placentában. Célkitűzés: A két mérési módszer közötti kapcsolat feltárása. Egészséges várandós nők körében prospektív kohorszultrahangvizsgálat történt a 11-40. terhességi héten. Módszer: A placenta vascularisatióját a 3DPD-indexek (vascularisatiós index [VI]; áramlási index [FI]; vascularisatiós áramlási index [VFI]) segítségével értékeltük ki gömb alakú szonobiopszás eljárással vagy pedig a teljes méhlepényben. Eredmények: Összesen 150 nőt vizsgáltunk meg, átlagosan 20,8 +- 7,22 hetes terhességi korban. Megfigyeltük, hogy a szonobiopsziás gömbtechnikával mért 3DPD-indexek a terhességi korral előrehaladva csökkennek a 11. és a 40. hét között, míg a teljes méhlepény térfogatszkennelése stabil, állandó csökkenő vascularisatiós mutatókat eredményezett a várandósság alatt. Az indexek a szkennelés módjától függetlenül legalább közepes mértékben korreláltak egymással (r?0,30). Limitáló tényezők: A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb rész jeleníthető meg a méhlepényből egyetlen ultrahangképen, a terhesség késői szakaszában a méhlepénynek csak egy kis része vizsgálható egyszerre. Következtetés: A placentából a köldökzsinór-eredési pontnál vett szonobiopsziás minta 3DPD-indexei jobban tükrözik a várandósság alatti exponenciálisan növekvő méhlepény csökkenő erezettségét. Ennélfogva a szonobiopsziás gömbtechnika hathatósabb szűrővizsgálati lehetőséget kínálhat patológiás terhességek esetén.  Kulcsszavak: háromdimenziós ultrahangvizsgálat, lepényi vascularisatio, szonobiopszia, Doppler-vascularisatiós indexek, placentatérfogat