Az idős generáció gyors növekedése komoly megterhelést jelent az ellátórendszerek számára, ez a tendencia a tudományos előrejelzések alapján az elkövetkezendő évtizedekben sem fog változni. Jelen adatfelvétel célja volt a magyarországi régiós központokban működő idősek nappali ellátásában dolgozó vezetők oldaláról az ellátást és ellátórendszert érintő nehézségek és problémák feltárása különböző szinteken, az aktív idősödés koncepciójához kapcsolódó asszociációiknak/elképzeléseiknek bemutatása, illetve a Covid19 járvány okozta váratlan, azonban szükséges változásokhoz való alkalmazkodás dolgozói és ellátotti oldalról történő gyakorlatának, nehézségeinek feltárása. Ennek érdekében 8 félig strukturált interjú készült a régiós központokban működő idősek nappali ellátását vezető munkatársakkal. Az interjúk alapján látható, hogy a vizsgált szociális alapellátásban vannak hosszabb ideje fennálló komoly problémák, mint például a kevésbé mobil ellátottak szolgáltatásba való eljutása és hazajutása, vagy az ellátottak választásra kényszerülése az ütköző szolgáltatások miatt, mely kizárja, hogy egy ellátott párhuzamosan nappali ellátásban és házi segítségnyújtásban részesüljön. Ezek illetve a dolgozók komoly adminisztrációs terhei, illetve a munkaerőhiány, a hirtelen jelentkező világjárvány idején olyan mértékű nyomást helyeztek az ellátórendszerre mely tovább erősítette az ellátás átalakításának szükségességét. Az aktív idősödés koncepciója illetve általa a preventív, közösségi alapú, helyben idősödést támogató szemlélet egy lehetséges iránya az ellátás átgondolásának. Az aktív idősödés elképzeléséhez kapcsolódó info-kommunikációs ismeretek és eszközök megléte és használata hatással volt a Covid19 járvány miatt megváltozott idősek nappali ellátására. Az okoseszközök, számítógépek használatával a járvány okozta lezárások ellenére egyes régiós központokban új, online platformokra helyeződött a szolgáltatás meghatározott része.  Kulcsszavak: idősödés, demográfiai változás, idősek nappali ellátása, aktív idősödés, Covid19