A velősánc sejtek szerepe, pályája és feladata a bőrben / Schneider Imre
Bibliogr.: p. 331. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.7188/bvsz.2021.97.6.1
In: Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - ISSN 0006-7768, eISSN 2064-261X. - 2021. 97. évf. 6. sz., p. 326-331. : ill.
Az ektodermából kifejlődő velősánc (neural crest) átmeneti struktúra, amely eltűnik ahogy a velősáncot alkotó sejtek elvonulnak, hogy az egész embryot elárasszák. Az epidermis a felszíni ektodermából fejlődik ki a 4-ik embryonális héten. Az embryo hosszában kraniális, vagális, trunkális és szakrális velősánc sejt szakaszokra osztható és az ezekből kiáramló velősánc sejtekből számos szövet: peripheriás idegrendszer, kraniális porc- és csontrészek, stb. jönnek létre. A velősánc sejtek a velőcső bazális membránját lebontva vándorolnak ventromediális és dorzolaterális irányba az extracelluláris matrixon át. A velőcsősejtek különböző sejt adhéziós molekulát, integrint és több proteazét használnak. E sejtek invaziv képességét az aquaporin-1 is befolyásolja. A velősánc sejtekből képződő érző idegek az epidermisben és függelék képleteiben, az autonom idegrostok a dermisben találhatók. Az epidermis melanocytái részben a velősánc sejtekből, részben a periferiás idegek Schwann sejtjeiből erednek. A bőr idegei neuropeptideket választanak el és hozzájárulnak a börnek neuro-immuno-endokrin szervvé való alakulásához. Kulcsszavak: velőcső, velősánc sejtek vándorlása, extracelluláris matrix, a bőr idegrostjai, a három pigment sejtjei