Az utóbbi két évtizedben a lipidcsökkentés a kardiovaszkuláris prevenció egyik alapvető eleme lett, ezen belül a statinok az elsőnek választandó szerek. Számos klinikai vizsgálat igazolta a statinok kedvező hatását a szív- és érrendszeri morbiditásra és mortalitásra, ennek ellenére, bár a hozzáállás fokozatosan javul, jelenleg még komoly ellenállás van az irányelvek által előírt lipidcsökkentéssel szemben laikus és orvosi körökben egyaránt. A szerzők azt vizsgálták, hogy 2005 és 2015 között hogyan változott a statinok eladása és az akut miokardiális infarktus (AMI) okozta halálozás, és hogy a kettő között volt-e kimutatható kapcsolat országos szinten és Magyarország járásaiban. A statinok eladását piaci adatokból napi dózisra (DOT) számították át, ami az egyes készítmények eltérő kiszereléseit és azok különböző LDL-koleszterin-csökkentő hatását is figyelembe veszi. A 11 év alatt az eladott statinok napi terápiás adagja a duplájára nőtt, és az ami okozta halálozás a felére csökkent, a korrelációs együttható értéke férfiaknál -0,86 (p<0,0006), nők esetében -0,89 (p<0,0003) volt. Az eredmény azt támasztja alá, hogy az ami-halálozás csökkenése összefügg a növekvő statineladással országos szinten. Ugyanakkor a járások vonatkozásában vegyes a kép, nem sikerült egyértelmű tanulságokat levonni, ami arra utal, hogy az összefüggést ezen a szinten sok egyéb tényező befolyásolhatja. Az országos szintű piaci adatok alapján végzett vizsgálat igazolta a statineladás és az AMI-halálozás kapcsolatát. A szerzők a prevenciós irányelvek betartását, az előírás szerinti lipidcsökkentést javasolják ahhoz, hogy az ami eseteiben ne csak a kórházi, hanem az egyéves halálozás is összehasonlítható legyen a jobb európai eredményekkel.  Kulcsszavak: prevenció, statinok, koleszterin, akut szívizominfarktus, halálozás