Az utóbbi években az immunonkológiában történt előrelépések FDA által engedélyezett, új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezettek. Ahogy az immunválasz és azok ellenőrzőpontjainak ismerete bővült, úgy fejlődött egyidejűleg számos rosszindulatú daganattípus esetén a kezelés is. Az immunterápiás válasz előrejelzéséhez kezdetben biomarkerként a PD-L1 ligandum expresszióját használták, amelyet immunhisztokémiai reakció segítségével értékeltek. Most már a mikroszatellita-instabilitás, DNS mismatch repair és a tumor mutációs terhelése (tumor mutational burden, TMB) is a prediktív markerek közé tartozik. Habár ezek a markerek klinikailag fontos mértékben jelzik előre az immunterápiára adott választ, mégis néhány beteg ennek ellenére nem reagál a kezelésre. A humán immunrendszer jobb megismerése mellett azon módszerek alapos kidolgozása is szükséges, amelyek alkalmasak az immunonkológiában bevezetett kezelésekre adott választ megjósolni és megbecsülni. Az immunmoduláns kezelések alkalmazásával, több átfogó jellegű elemzéssel és a hozzá tartozó, a tumor mikrokörnyezetének pontosabb felmérésére alkalmas informatikai eszközökkel talán jobban meg tudjuk jósolni az immunonkológiai szerekre adott terápiás választ, és a folyamatosan bonyolódó klinikai alkalmazásukat is.