Bevezető: A pszichiátriai kórképekben szenvedő gyermekek és serdülők életminőségének vizsgálata még egy kibontakozófélben lévő kutatási területnek tekinthető annak ellenére, hogy a pszichiátriai betegségek prevalenciája gyermekek körében 13% körül mozog. Több kutatás azt találta, hogy ezeknek a gyermekeknek károsodik az iskolai és társas működésmódja, valamint alacsony az életminőségük. A gyermekkori mentális betegségek felismerése sokszor nem, vagy későn történik meg, ami további nehézségeket okozhat. Vizsgálatunk célja egy klinikai kutatásunk "egészséges" kontrollcsoportjában azon gyermekek életminőségének vizsgálata, akiknél pszichiátriai diagnózist állítottunk fel. Módszerek: Klinikai vizsgálatunk kontrollcsoportjába a bekerülése feltétele volt, hogy a gyermek ne álljon pszichológiai/ pszichiátriai kezelés alatt. A kontrollcsoportot (n=79, életkor: 6-15 év) ezután ketté bontottuk, akiknél diagnózis felállítható és akiknél nem. Vizsgálati eszközök: Gyermek Mini International Neuropsychiatric Interview és Intervertar Lebesqualität Kindern und Jungendlichen (ILK) kérdőív. Statisztikai eljárás: Welch próba, Spearman-féle rangkorrelációs együttható, logisztikus regresszió. Eredmények: A gyermekek és a szülők beszámolója szerint a diagnózissal rendelkező kontrollcsoport életminősége az iskola, a kortárs kapcsolatok és a mentális egészség dimenzióiban szignifikánsan alacsonyabb, mint a diagnózis nélküli kontrollcsoporté. Ezen felül a két csoport közötti különbség a gyermekek beszámolója szerint fennáll az egyedüllét dimenzióban is, míg a szülők beszámolója alapján a szomatikus egészség és az általános életminőség dimenziókban is kimutatható. A diagnózisok számának növekedésével alacsonyabb életminőség mutatható ki számos területen. Az iskola és az egyedüllét területén mutatkozó csökkent életminőség előrejelzi a pszichiátriai diagnózis fennállását. Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet a klinikai kutatás kontrollcsoportjában előforduló pszichés zavarok esetleges magas arányára, illetve ezen diagnózist elért gyermekek alacsony életminőségére. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni a pszichés betegségek rendszeres iskolai szűrésének szükségességét, ezáltal lehetőséget adni az érintett gyermek mielőbbi kezelésére. Vizsgálatunk rávilágít az életminőség több forrásból történő vizsgálatának fontosságára is. Kulcsszavak: egészséggel kapcsolatos életminőség, diagnosztizálatlan pszichiátriai zavarok, diagnosztizálatlan mentális zavarok, gyermek