lmmunrendszerünk rendkívül hatékony, amikor idegen antigének (vírusok, baktériumok) ellen kell védekezni, de önmaga ellen is fordulhat. Ilyenkor beszélünk autoimmun betegségről, ugyanis a karmester szerepet betöltő T-Iymphoeiták olyan parancsokat adnak, amelyek eredményeképpen a B-sejtek plazmasejtekké alakulnak és autoantítesteket kezdenek termelni. Olyan területeket támadnak (self-antigen), amelyek normál esetben védettséget élveznek. A veleszületett, ősi immunrendszer (innate immune system) ilyen esetben is dolgozik, azaz a szervezet saját szöveteit igyekszik megvédeni. Második vonalban azonban az adaptív immunrendszer is bekapcsolódik, súlyosbítva az immunológiai folyamatokat. Holott az autoímmun folyamatot SLE (Szisztémás Lupus Erythematosus) esetében még mindig nem tudtuk teljességgel feltérképezni, a termelődött cytokineklánereakcié-szerően indukálnak újabb gyulladásos faktorokat, egyben előidézve olyan sejttípusok aktivációját, amelyek elsődleges szerepe a védekezés megszervezése lenne.  Kulcsszavak: szisztémás lupus ervthematosus, mitokondriális DNS, type 1 IFN