Bár a magasvérnyomás-betegség a rendelkezésre álló eszközeinkkel jól diagnosztizálható és a rendelkezésre álló antihipertenzív terápiáinkkal jól karban tartható rizikófaktora lenne a haláloki statisztikákat vezető szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, kezelése mégis folyamatos kihívást jelent az egészségügy számára. Magyarországon az életkori kilátásaink javulásával a hipertónia gyakorisága is növekszik (ld. az ELEF - Európai Lakossági Egészség Felmérés - 2011-ben ismertetett adatait), és míg 30 éves kor alatt csak a lakosság 15-20-százalékát veszélyezteti a magas vérnyomás, 70 éves kor felett már minden 3-4. ember hipertóniában szenved (1). A tartósan magas vérnyomás szervi károsodásokhoz vezet, ezek pedig a központi idegrendszer, a teljes érrendszer, a szív, és a vese működésének bántalmát okozva a beteg élethosszát rövidítik, és az életminőségét rontják. A hipertónia célértékre történő kezelésének eredményei nem kielégítőek, ezt a Magyar Hypertonia Társaság 2002 óta működő regisztere és az "Éljen 140/90 Hgmm alatt" címmel meghirdetett kampány eredményei is igazolták, ugyanis a kezelt betegek csupán 44%-ánál sikerült elérni a célul kitűzött értékeket (2). A szintén magyar MULTI-GAP-vizsgálatból pedig fény derült arra, hogy a szív- és érrendszeri rizikót hordozó betegek 90%-ában magas vérnyomást is ki lehet mutatni (3). A hatékony kezelés kialakításában a helyes és tudatos életvezetés mellett a legújabb ajánlások (ACC-AHA 2017, ESC-ESH 2018, ISH 2020) a kombinációs terápiákat javasolják már a kezelés első lépcsőfokaként és a fix kombinációk alkalmazását részesítik előnyben. Ezt képviseli a Magyar Hypertonia Társaság 2018-ban megjelentetett szakmai irányelve is, amely az Európai Kardiológus Társaság útmutatóját követi.  Kulcsszavak: hipertónia, kardiovaszkuláris rizikó, terápiás útmutatók, fix kombinációk  A Sandoz Hungária Kft. támogatásával.