A rheumatoid arthritis (RA) szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerekkel történő kezelésének lehetőségei az utóbbi években gyorsan bővültek, ami új, nemzetközi és hazai ajánlások kiadását tette szükségessé. A jelen hazai irányelv a European League Against Rheumatism (EULAR) 2019-ben született, és 2020-ban publikált ajánlása alapján készült, melyben a munkacsoport tagjaként a szerző is részt vett. Az anyag öt átfogó elvet és 12 ajánláspontot tartalmaz. Az átfogó elvek közül kiemelendő, hogy a RA-es betegnek joga van a leghatékonyabb ellátáshoz, mely-nek a reumatológus és a beteg közös döntésén kell alapulnia és gazdasági szempontokat is figyelembe kell vennie. Új elemként került be az alapelvek közé, hogy a hosszú évekig tartó terápia és a RA heterogenitása miatt a betegnek különböző hatásmechanizmusú, egymást követően adandó számos gyógyszer hozzáférését kell biztosítani. Az egymást logikai egységben követő terápiás ajánláspontok a terápiás célt, vagyis a remisszió vagy az alacsony betegségaktivitás elérését kitűző treat to target (T2T) koncepción alapulnak, ami az eredményes kezelés egyedüli út-ját jelenti. Az egyes ajánlások azt részletezik, hogy a különböző gyógyszerstratégiákkal több fázison keresztül hogyan lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban a remissziót elérni, majd utána gyógyszercsökkentéssel azt fenntartani. A klinikai indexek alapján definiált remisszió megcélzására hat hónap áll rendelkezésre, ezt megelőzően eredményes kezelés esetén már három hónap után jelentős javulásnak kell mutatkoznia, sikertelen kezelés a terápia módosítását vonja maga után. A kezelés I. fázisában konvencionális, szintetikus betegségmódosító készítményeket (csDMARD) adunk, közülük is elsősorban nagy dózisban methotrexatot (MTX), monoterápiaként, esetleg kombinációban, szükség esetén rövid távon glukokortikoidokkal kiegészítve. Amennyiben a terápiás célt így nem érjük el, a kezelés II. ütemét kell megkezdeni, ami rossz prognosztikai faktorok hiányában másik csDMARD-stratégiát, azok jelenlétében biológiai (bDMARD) vagy az egyenrangúvá vált Janus-kináz- (JAK) gátló célzott szintetikus (tsDMARD) terápiát jelenti, MTX együtt adásával. A II. fázis eredménytelensége után másik bDMARD- vagy tsDMARD-terápia indítása javasolt (III. fázis). Tartós remisszió esetén glukokortikoid-mentes betegeken mérlegelhető a biológiai terápia csökkentése (nem elhagyása!), dózisredukció vagy a kezelési intervallumok növelése formájában. A tartós remisszió később a csDMARD-terápia csökkentésének lehetőségét is felveti. Az irányelvben megfogalmazott optimális stratégia mindennapi alkalmazása a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel a lehető legnagyobb hatékonyságot tudja biztosítani a hazai RA-es betegek kezelésekor.  Kulcsszavak: rheumatoid arthritis, szintetikus és biológiai betegségmódosító gyógyszerek, 2019-es EULAR ajánlás, hazai irányelv, célértéken alapuló kezelés