A tüdőrák immunterápiája új, hatékony lehetőség, a komplex kezelési stratégia részeként. A nem kissejtes tüdőrák nem laphámsejtes csoportjában előrehaladott stádiumban, amennyiben a célzott kezelésre alkalmas driver mutációkat kizárjuk, minden esetben szóba jöhet az immunellenőrzőpont- gátló terápia első vonalban vagy monoterápiaként, vagy platinabázisú kemoterápiával kombinálva, PD-L1-expressziótól függően. Laphámsejtes tüdődaganatok esetén is standard kezelésnek számít, ebben az esetben is a PD-L1-expresszió ismerete alapján dönthetünk a mono- vagy kombinációs kezelésről. Amennyiben a betegek első vonalban nem részesültek immunellenőrzőpont-gátló kezelésben, ez lehet másod-, illetőleg többedvonalbeli opció. Célzott kezelésre alkalmas betegek esetén a célzott kezelések kimerülése után négyes kombinációban immun-, angiogenezisgátló és platinabázisú kemoterápia ígér hatékonyságot. Kérdés a PD-1-axis és a CTLA-4-gátló kombináció szerepe és helye kemoterápiával vagy anélkül az első vonalbeli kezelésben. Lokálisan kiterjedt, nem reszekábilis nem kissejtes tüdőrák esetén a radio-kemoterápia utáni PD-L1-gátló konszolidációs terápia a standard PD-L1-pozitív esetben. Számos fázis IIIas vizsgálat foglalkozik az immunterápia hatékonyságával neoadjuváns és adjuváns modalitásokban is. A kissejtes tüdőrák előrehaladott stádiumában új kezelési standard a PDL1- gátló kezelés platina, etopozid kombinációban, azonban még a hatékonyságot jelző biomarkerrel nem rendelkezünk. Kulcsszavak: immunellenőrzőpont-gátló kezelés, nem kissejtes tüdőrák, kissejtes tüdőrák