Ma Magyarországon minden tizedik gyermek koraszülöttként jön a világra. A csecsemők 5-10%-ban kialakul, vagy már születésüktől fogva létezik az ún. regulációs zavar. "Klasszikus regulációs zavar a táplálási nehézség. A táplálkozászavar egészséges gyermekeknél 25%-os gyakoriságú, atípusos fejlődési ütemű gyerekeknél elérheti akár a 80%-ot is". Kockázati tényezőként szerepel a perinatális időszakban átélt trauma, zavar (koraszülés). Módszer: TUKEB engedélyeztetést követően 170 kora (n=65) és időre született (n=105) 6 hó-3 év közötti gyermeket nevelő családot kérdeztünk online és papíralapon elérhető kérdőívvel. Összefüggés vizsgálatokat végeztünk kora és nem koraszülött, szoptatott és kizárólag mesterségesen táplált gyerekek regulációs zavarára való hajlamának összehasonlítására. Időszak: 2019.05.01-2019.10.01. Eredmények: a vizsgált mintában az anyák több mint fele részesült szülés előtti tájékoztatásban. 65%-a részesült kenguru módszerben. A koraszülötteknél 11%-kal több volt a szoptatási nehézség és kétszer gyakrabban fordult elő táplálászavar a későbbiekben. Intubálásban részesült csecsemőknél 5%-kal emelkedett a táplálászavar aránya. A szondatáplálás is jelentősen megemelte az esélyt a táplálászavarra. Koraszülöttek esetében szignifikánsabban hosszabb ideig (U=235, z=-2,204, p=0,028<0,05) szoptattak azok az anyák, akik részesültek szülésfelkészítésben. A szoptatás szubjektív megítélése és a szoptatás hossza között a teljes minta esetében (r= 0,495**, p=0,000), a normál időben születettek esetében (r=0,550**, p=0,000), illetve a koraszülöttek esetében (r=0,405**, p=0,001) is közepes/ gyenge pozitív, szignifikáns korreláció van a két változó között. Az időben született gyerekek esetén nem kaptunk szignifikáns összefüggést (H (4) =3,705, p=0,447>0,05) az iskolázottság és a szoptatási idő között. Koraszülöttek vizsgálatánál erős szignifikáns kapcsolat (H (4) =16,777, p=0,002<0,05) van az iskolázottság és a szoptatás ideje között. A mesterséges táplálás és a táplálászavar összefüggés vizsgálatánál kapott eredmények (x2=7,778, p=0,005<0,05) azt támasztják alá, hogy azon esetekben, amikor nem volt szoptatás, a táplálási problémák a két tényező függetlensége esetén vártnál (Expected Count =3,6) gyakoribbak voltak (Count=8), míg azokban az esetekben, amikor volt szoptatás, a táplálási problémák függetlensége esetén az elvártnál (Expected Count=12,4) ritkábbak (Count=8) voltak. Nem található összefüggés (U=467,000, z=-0,222, p=0,824>0,05) a kenguruztatás és a szoptatás ideje között. A szoptatás idejét nem befolyásolja, hogy az anya rendelkezik-e valamilyen alapbetegséggel, vagy sem (U=3227,500, z=-0,396, p=0,692>0,05). Nem volt kimutatható összefüggés a várandósság tervezettsége és a szoptatás hossza között (U=1543, z=-0,103, p=0,918). A statisztikai elemzés SPSS 24-es programmal történt.  Kulcsszavak: koraszülöttség, regulációs-táplálási zavar, KMC, ISZCSK