Súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek tüdőfunkciója és társbetegségei a marosvásárhelyi Tüdőgyógyászati Klinikán / Szathmary Mioara [et al.]
Bibliogr.: p. 1604-1605. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32585
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 40. sz., p. 1597-1605. : ill.
Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) gyakori krónikus gyulladásos betegség, nagy mortalitással. Célkitűzés: A vizsgálat célja a COPD-ben szenvedő betegek paraméterei - életkor, nemi megoszlás, kockázati tényezők (dohányzás, foglalkozási expozíció), a COPD súlyossága, testtömegindex, tüdőfunkció, társbetegségek és szövődmények - közötti összefüggések feltárása volt dohányzó és foglalkozási ártalomnak kitett betegeknél. Módszer: 209 beteg adatait elemeztük, akiket 2019-ben a marosvásárhelyi Tüdőgyógyászati Klinikára COPD-exacerbatio miatt vettek fel. Eredmények: A tápláltsági állapot alapján 4 csoportba soroltuk a betegeket: 50 alultáplált, 53 normál testsúlyú, 53 túlsúlyos, valamint 53 elhízott páciens. A férfi : nő arány 2,48 volt. Az esetek 67%-a aktív, keresőkorban levő páciens, 55,98%-a 55-65 év közötti volt. A betegek 10,5%-a volt 75 év feletti. A páciensek jelentős része (76,55%) dohányzott, a férfiak 91,9%-a és a nők 33,8%-a. A foglalkozási ártalom az esetek 30,62%-ában a dohányzással társult. A nem dohányzóknál a foglalkozási expozíció volt a fő tényező a COPD patogenezisében (81,6%). A "biomassza-tüzelőanyagoknak" vagy a passzív dohányzásnak való expozíció is főleg a nem dohányzó nőknél volt megfigyelhető (78,9%). A FEV1 átlagértékei alacsonyabbak voltak a túlsúlyos, elhízott és alultáplált betegekben, mint a normál testsúlyúaknál. Az elhízott és túlsúlyos COPD-s betegek körében gyakrabban fordult elő ischaemiás szívbetegség (41,5%, illetve 43,4%), mint a normál súlyú, illetve sovány betegeknél (24%, illetve 20%). Megbeszélés: Adataink rávilágítanak a károsodott tüdőfunkció súlyosságára mind a cachexiás, mind az elhízott betegeknél, és alátámasztják a testmozgás, a táplálkozás-ellenőrzés, a légzőfunkciók szűrése és az általános rehabilitáció szükségességét a COPD-s betegek tüdőkapacitásának javítása érdekében. Következtetés: A COPD multidiszciplináris megközelítése mind diagnosztikai módszerként, mind a COPD-társbetegségek helyes kezeléséhez szükséges. Kulcsszavak: krónikus obstruktív tüdőbetegség, társbetegségek, exacerbatio, dohányzás, foglalkozási expozíció