Az alapvető jogok az embert születésénél fogva, emberi mivoltából eredően illetik meg. Eredetük jogon túli, főként vallási és filozófiai tanokban gyökerezik. Ezen emberi jogok hálóként szövik át a modern jogrendszerek valamennyi ágát. Létük és kereteik meghatározása ugyanakkor nem a jogalkotó hatalmasságába tartozik. A mindennapi életben a szabadságukat érvényesítő személyek állandóan alapjogi konfliktusba kerülnek egymással és saját közösségi, valamint társadalmi értékeikkel. Az egyének természetes jogait intézményesítő közjó megőrzése tehát rendkívüli feladatot telepít az államra, mely feladat fundamentuma az alapvető jogok aktív védelmében áll. A Covid-19 világjárvány 2019. decemberi megjelenése új kihívás elé állította a nemzeteket. Az esszenciális emberi értékek védelme össztársadalmi szintű fellépést igényelt. A világjárvány következményeinek megfékezésére hivatott veszélyhelyzet és a hozzá kapcsolódó különleges jogrend számos alapjogi korlátozást hozott magával. A közösségi célkitűzések az egyéni szabadság korlátok közé szorítása révén voltak megvalósíthatóak. Jelen értekezés célja bepillantást nyújtani az egészségügyi vonatkozású alapjogok érvényesülésének korlátaiba a pandémia idején.