Az automatizált emlőultrahang-daganatszűrés szakirodalmi áttekintése / Tittmann Judit [et al.]
Bibliogr.: p. 1381-1382. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32565
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 35. sz., p. 1374-1382. : ill.
Az emlőrákszűrés hatékonyságának javítására az elmúlt években számos technológiai fejlesztés történt, amelyek többsége elsősorban a mammográfiai vizsgálat kiegészítőjeként jelent meg. Az egyik ilyen, széles körben ismertté vált technológia az automatizált emlőultrahang. A jelen célzott irodalomkutatás célja, hogy bemutassa az automatizált emlőultrahang szűrési alkalmazásával kapcsolatos szakmai álláspontokat és iránymutatásokat, valamint összegezze a technológiával kapcsolatos vizsgálatokat leíró tudományos szakirodalmat. Az automatizált emlőultrahangra vonatkozó információk összegyűjtésére célzott irodalomkutatást végeztünk. Publikusan elérhető online adatbázisokban kerestünk szakmai irányelveket és ajánlásokat, valamint tudományos közleményeket, amelyek az emlőrák szűrésével és korai felismerésével foglalkoztak. Az irodalmi áttekintés eredménye alapján kijelenthető, hogy az automatizált emlőszűrésről mint kiegészítő technológiáról denz emlő esetén, számos információ áll rendelkezésre, ugyanakkor az emlőrák szűrésével kapcsolatos irányelvek nem foglalkoznak még ezzel a technológiával. A célzott irodalomkeresés során 9 klinikai vizsgálatot tekintettünk át. Ezek többsége egykaros vizsgálat, viszonylag rövid követési idővel. A vizsgálatok többségét az USA-ban végezték. Az eredmények jellemzően emlőrákszűréssel kapcsolatos, rövid távú kimenetekre vonatkoztak: szenzitivitás, specificitás, daganatfelfedezési arány és visszahívási arány. A technológia legfontosabb előnyének az utólagos kiértékelés, valamint a reprodukálhatóság tekinthető. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy denz emlő esetén a technológiának a mammográfia mellett történő, szűrési célú alkalmazása esetén növekszik az azonosított daganatok száma a mammográfia egyedüli használatához képest. Legfőbb hátránya ugyanakkor a megnövekedett visszahívási arány és az álpozitív esetek számának emelkedése. Összességében megállapítható, hogy az automatizált emlőultrahang emlőrákszűrési alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságnak a csökkentésére további tudományos bizonyítékokra van szükség. Kulcsszavak: automatizált emlőultrahang, emlőrákszűrés, korai emlőrák-felismerés, irodalmi áttekintés