Az epés reflux és az általa okozott gastritis régóta ismert, manapság azonban meglehetősen aluldiagnosztizált kórkép. Kóreredetét tekintve primer és szekunder epés refluxot kü-lönböztetünk meg: az előbbi gastroduodenalis motilitászavar, valamint az epeutakat érintő beavatkozások, az utóbbi a pylorust érintő sebészeti beavatkozások következménye. A tünettan, az endoszkópia során látott kép, va-lamint a szövettani lelet önmagában nem specifikus, dinamikus vizsgálatokkal (Bilitec, HIDA) kiegészítve és a savszekréció-gátló terápiára adott válaszreakció hiányával együtt értékelve igazolják az epés reflux kóroki szerepét. A kezelés elsősorban gyógyszeres, alapját a protonpumpagátlók, a sucralfat, valamint az ursodeoxycholsav képezik, akár kombinációban is. Sebészeti megoldás csak gyógyszeres kezelésre nem reagáló súlyos tünetek, fekélyképződés esetén, vagy megelőző műtéteket követően, a kockázat-haszon gondos mérlegelésével jön szóba. A duodenogastrooesophagealis (DGER) reflux növeli a Barrett-oesophagus és ezáltal az adenocarcinoma kockázatát.  Kulcsszavak: epés reflux, gastritis, gastroduodenalis motilitászavar, epeutak, pylorust érintő sebészeti beavatkozások, duodenogastrooesophagealis reflux (DGER), Barrett-oesophagus