Bevezetés: Ma Magyarországon a legtöbben a szív- és érrendszeri megbetegedések következményeként veszítik életüket. Ez a tény adta kutatásunk kiinduló pontját, és vetette fel az újraélesztés fontosságával való foglalkozást, ezen belül pedig a mellkaskompressziós eszköz hatékonyságát az újraélesztés szempontjából. Célkitűzés: Kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük a mechanikus eszköz - esetünkben a LUCAS típusú eszköz - használata valóban jelentősen befolyásolja-e az újraélesztés kimenetelét. Módszer: Vizsgálatunkhoz szükséges adatokat a DélDunántúli Régió, Baranya megyei, Pécs I-es Mentőállomáson gyűjtöttük dokumentációelemzés alapján, retrospektív módon 2017 és 2019-es év között. Mintánkat 112 eset alkotta, melyet Microsoft Excel és IBM SPSS használatával elemeztünk. Ezen számításokat kereszttábla elemzés, kétmintás T-próba, ANOVA segítségével végeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban, a dokumentációk alapján azt kaptuk eredményként, hogy a férfi ak körében többször volt szükség újraélesztésre. Kutatásunk alapját képző feltevés, miszerint a mechanikus eszközzel előbb és nagyobb eséllyel tér vissza a spontán keringés, nem igazolódott be (p=0,825). Ezzel szemben különbséget találtunk annak kapcsán, hogy elősegítie a pozitív kimenetelt az a tény, hogy történt-e szemtanú által újraélesztés (p=0,008), valamint korai defi brillálás (p=0,003). Következtetések: Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a Lucas használatával nincs nagyobb esélyünk a sikeres újraélesztésre. A fi gyelmet továbbra is a laikusok oktatására kell fordítani, merjenek és tudjanak újraéleszteni. Ezen felül a mentőegységek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az újraélesztést gyakorolni tudják, mint csapat az újraélesztés közbeni idő redukálása érdekében, ami szintén befolyásoló tényező. Kulcsszavak: korai defibrillálás , laikus újraélesztés, Lucas, manuális mellkaskompresszió, mechanikus mellkaskompresszió,