A traumás gerincvelő sérülések előfordulása viszonylag alacsony, azonban nem elhanyagolható kórkép, hiszen visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha nem ismerjük fel időben. Már az 1960-as évektől kezdve számos országban a gerincsérültek ellátásának protokollja tartalmazza a merev nyakrögzítő gallér és a gerinchordágy (board) használatát, azonban ezen eszközök alkalmazásának hatékonysága már többször felmerült kérdésként, azonban magas evidenciával bíró tanulmányok hiányában mégsem változtattak érdemben az ellátási protokollokon. Jelen közleményünk célja, hogy felhívja a fi gyelmet ezen eszközök használatának esetleges hátrányaira, veszélyeire, mindezt egy dán szisztematikus összefoglaló közlemény alapján. Ezen szakirodalmi áttekintés alapján a "Danish National Board of Health" új ajánlást fogalmazott meg, mely nem a baleseti mechanizmus alapján dönt a gerinc rögzítéséről és annak módjáról, hanem a klinikai/fi zikális vizsgálatok eredményei alapján. Hazánkban is fontos lenne ezen irányelvek átgondolása és egyesítése mind prehospitális, mind pedig hospitális szempontból. Kulcsszavak: gerinc stabilizáció, irányelv, másodlagos gerincvelő sérülés, nyakrögzítő gallér, traumás beteg ellátása.